- Mit tapasztalt idefele az utakon?

- Ne is mondja, talán részben még a március 15-i rendezvények utóhatása, de egész Buda állt. Az útvonalat másfél óra alatt tettem meg. Veszprémben, ahol élek, hasonlóképp szinte naponta alakulnak ki dugók. Ez nem a 480 forintos üzemanyagár-korlát hatása. Akkor is tülekednénk az utakon, ha literenként 700 forint lenne a tankolás. Az üzemanyag vásárlásainknál elsőbbséget élvez, amit a jelek szerint mindenképp megveszünk. Kíváncsi lennék, létezik-e, és ha igen, hol húzódik a felső lélektani határ. Épp most lép életbe például a szállítmányozóknak a múlt héten kötelezővé tett, 600 forintnál is magasabb piaci gázolaj-tarifa. Az ünnepek alatt számos visszajelzés érkezett hozzám, hogy a fuvarozók nem kapnak 100-200 liternél több üzemanyagot, se piaci, se „stoppolt” áron, még a múlt heti rendeletben számukra kötelezővé tett nagynyomású töltőkről sem. Így pedig képtelenség megtervezni egy hosszabb áruszállítást. A kutasok úgy vélik, mintha a csütörtöki rendelkezést is egy-egy szereplőre írták volna, hisz a töltőállomások talán ötödén üzemel nagynyomású töltő. Igaz, ezeket kiemelt forgalmú útvonalakra telepítették. De például egy kukásautó nem megy ki a sztrádára tankolni, ami már most többhelyütt szemétszállítási fennakadásokhoz vezetett. Tisztázatlan a buszok, a munkagépek és számos más, a múlt csütörtöki szabályokban körül nem határolt járműtípus besorolása is. Miközben a rendelet szerint "el kell különíteni" a normál és a nagynyomású töltőt, a kutak döntő többségében ezek egy tartályra csatlakoznak. Szintén nem tudni, ki és hogyan tankolhat kannába. A kutas döntse el, aki beállt, hány tonna súlyú, milyen nemzetiségű, vagy mezőgazdasági célból tankol-e és szerezzen is a döntésének érvényt? Törvénytisztelő polgárként most mindenki jogászkodik és várja a NAV állásfoglalását. Egy kutas nem jogász és nem rendfenntartó szerv, hanem az a feladata, hogy kiszolgálja a vásárlóit. A bizonytalan esetekben így most nem adnak el semennyi üzemanyagot és inkább elküldik a vevőt. Nem kockáztatják az alkalmanként kiszabható 6-15 milliós bírságot. Egy ilyen rendelkezés a visszaélések melegágya is, hisz kétszáz forintos különbséggel vásárolható az üzemanyag attól függően, hogy az egyik vagy a másik kútfej töltőpisztolyát akasztják-e le.

- Milyen a tankolási helyzet?

- A hosszú hétvége és az időszakos kamionstop némi lélegzethez juttatta az ellátórendszert, különösen a szállítmányozási főútvonalakon. Ugyanakkor változatlanul kapjuk a visszajelzéseket a csúszásokról. A Mol esetenként még időpontot sem ad a várható szállításokra. Sajnos állíthatom, ma a 2 ezer hazai kút szinte mindegyikén érvényes valamilyen korlátozás. A kereslet változatlanul magas, mert a térségben most is megéri nálunk tankolni. A külföldi értékesítésen literenként 80-150 forintot nyerő importőröket – a Mol várakozásaival szemben - nem csábította vissza a 20 forintos jövedékiadó-csökkentés. A magyar olajcsoport láthatólag megfeszített erővel igyekszik, de a rendezés véleményem szerint több hét, miközben tartályautó- és munkavállaló-hiányról hallani. A hazai finomító bizonyára súlyozza a szállítások fontosságát, amely sorban érzésem szerint a vidéki, kis kutak nem elöl szerepelnek. Ez főleg a gazdákat érintheti hátrányosan, akiket ráadásul hatósági áron, 480 forintért kell kiszolgálni. Közben Szlovénia megtiltotta a gázolaj kiszállítását, a százhalombattai, a pozsonyi és a schwechati finomító pedig a szokásos tavaszi karbantartás miatt most, vagy hamarosan leáll. Az OMV közlése szerint az alacsony Duna-vízállás miatt sem érkezik a szokásos mennyiségű üzemanyag.

- Visszatérő pletyka, hogy a kormány mindezzel a Mol piacszerzését segíti.

- Különösen az a rendelet táplálta ezt a szóbeszédet, hogy ha a kút 48 órán túl nem nyit ki, a kormány az üzemeltetést ideiglenesen átadja másnak, és a feladatra csak a Mol jelentkezett. Ugyanakkor én ezzel az összeesküvés-elméletettel nem értek egyet, mert ha a Mol akarná, sokkal egyszerűbben megszerezhetné ezt a piacot. Lehet, hogy az egész árstop inkább április 3-ról szól, bár, mint tudjuk, előreláthatóan májusig tart.

- Az ágazat talán nem is elsősorban az árstopot, hanem a részletszabályokat bírálja.

- Azok pedig szerintem átgondolatlanok, nélkülözik az előzetes szakmai egyeztetéseket, vitákat, hatástanulmányokat, végrehajthatatlanok, a megadott határidők fizikailag teljesíthetetlenek. A nagykereskedelmi árrendelet kora délután jelent meg és 13 órakor már hatályba is lépett. A múlt csütörtöki döntéseket este fél tízkor jelentették be, tízkor életbe léptek és vasárnaptól érvényesek. A szakma egy munkanapot kapott a berendezések átállítására. A tőzsdei energia-árugrás nyomásával az összes állam küzd, de a horvátok például első tapasztalataik alapján változtattak a szabályozáson, a lengyelek pedig áfát csökkentettek egy pontosan meghatározott időre. Ehhez képest a magyar üzemanyagágazat november óta nyögi az átgondolatlan szabályozás súlyos terheit. Reméljük, a kormány az ígért, május 15-i határidővel feloldja az árstopot. Az ágazat ugyanis hosszú távon csak piaci körülmények között képes szavatolni az üzemanyagellátás biztonságát. Azt sem tartom elképzelhetőnek, hogy a feloldás után a kormány egyik napról a másikra kétszáz forinttal emelné az üzemanyagárakat. Igaz, ezt a fuvarozók esetében most megtették. Ám végre tudomásul kellene venni, hogy ezeket az árakat így is mi fizetjük. Ha nem konkrétan a kutak pénztárában, akkor a kiskereskedő, a Mol vagy az adófizetők állják. Nyilván fájó egy 700 forintos benzinár, de az emberek végül minden más, számukra fontos cikk esetében is tudomásul veszik a drágulást. Más államok inkább figyelembe veszik a közgazdasági alaptörvényeket.

- Várható újabb javító csomag?

- Talán most az utóbbi intézkedések fő kárvallottai, a fuvarozók panaszaira léphet a kormány, de látszik, hogy alapvetően hibás ez az egész toldozgatós-foltozgatós hozzáállás. A kabinet most inkább az időhúzásra játszhat, amiben segítheti a csökkenő olajár. Bár a Brent hordója a múlt heti, 135 dolláros csúcsközeli szintről mára száz dollárig esett, ez még mindig 20 dollárral magasabb a 480-as árkorlát tavaly novemberi meghúzásakor érvényes szintnél, ami akkor is a kis kutak anyagi kivéreztetésével fenyegetett.  

 - Hány kút zárt be, illetve hirdetett üzemszünetet?

- Sokáig csak egy, bejelentett üzemszünetről tudtunk, ahová az innovációs tárca végül nem rendelte ki a Molt. Ám tegnap derült ki, hogy néhány, készlethiány miatt bezárt kútra a minisztérium már kiküldte az olajcéget. Több tucat üzemanyagtöltő állomáson felújítás indult. A múlt hét második felében félezerre - az összes hazai kút negyedére - is felkúszhatott azoknak a töltőállomásoknak a száma, ahol az ellátás akadozása miatt nem volt üzemanyag. Ez mára némiképp enyhült, de továbbra is özönlenek a jelzések a több napos vagy akár hetes szállítási késedelmekről. Úgy látom, azért mindenki igyekszik nem megsérteni a 48 órán túli zárvatartás tilalmát.  Szerintem az árstop-helyzet a hazai töltőállomások mintegy tizedét, mintegy kétszáz egységet végleg tönkretette. A kis kutasok érdekében hozott kormányintézkedéseket az érintettek többsége csak időhúzásként éli meg. Rendeletről rendeletre bukdácsolunk, napról napra változik minden, amiből visszaállni a normál, november előtti kerékvágásba, elképzelhetetlennek tűnik. Az időleges gyógyírnek látszó, literenként 20 forintos állami támogatás csak nem érkezik - bár a részletszabályok szerdán kijöttek -, akadozik az üzemanyag-utánpótlás, a kutaktól pedig olykor azt kérik, oldja meg maga a szállítást, ami literenként rögtön további több mint 10 forinttal megdobja a "480-as" nagykereskedelmi árat. És akkor még az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerről nem is beszéltünk, aminek ugyan a befizetését a kormány a vírus miatt 2023-ra tolta, tanácsadói ismereteim szerint akkor viszont megkétszerezi a díjat. Az érintettek azt is kérdezik maguktól, mi lesz, ha bezárok? Ki, hogy, mit csinál a saját tulajdonommal? Mindez többeket végleg elbizonytalanított. Szerintem a leggyengébb anyagi helyzetű szereplők előbb-utóbb lehúzzák a rolót, akár kapnak pénzt, akár nem, akár feloldják május 15-én az árstopot, akár nem. Ügyfeleik vagy egy másik, közeli kútra szoknak át, vagy saját töltőállomást alakítanak ki.

- Miként hat a helyzet a „színesek”, vagyis a Mol, a Shell, az OMV, vagy épp a pont most több száz hazai kutat felvásárló, lengyel Orlen egységeire?

- Nyilván a márkás hálózatokat is kedvezőtlenül érintik az intézkedések, hisz ők még a 20 forintra sem jogosultak. Mindenki a maga szintjén kezeli a hatást, de esetükben azért - a kis kutak zömével ellentétben - más tevékenységekből fedezhető az időszakos veszteség. A szakma az árstop ellenére is úgy látja, hogy az olajipar előtt még áll tíz jó év, amit már csak a Mol-Orlen-ügylet is bizonyít. (Népszava)