Kiderült, mitől rettegnek legjobban a magyarok
A magyarok több mint kétharmada szerint rossz a gazdaság jelenlegi állapota, és a többség a saját háztartásának anyagi helyzetét is rossznak ítéli - derül ki a közelmúltban publikált friss Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Bizottság által készített kutatás szerint a magyar válaszadók 62 százaléka nem bízik a kormányban, az Európai Unió iránt sokkal nagyobb a magyarok bizalma. Az emberek többsége szerint a legnagyobb kihívás Magyarország számára továbbra is a munkanélküliség, érdekesség viszont, hogy például a migrációt vagy a terrorizmust messze nem érzik ekkora veszélynek - írja a portfolio.hu.
Lassan, de javul a gazdaság
Az Európai Bizottság szokás szerint évente kétszer készíti el Eurobarométer-felmérését, melynek legfrissebb eredményeit a közelmúltban publikálták. A májusban felvett interjúk során az Unió 28 tagállamában összesen 27 758 embert kérdeztek meg. Mi persze elsősorban a magyar válaszokra koncentrálunk, a Bizottság adatai szerint 1055 magyar adott választ a kérdéssorra.
A felmérés első kérdése a jelenlegi gazdasági helyzetre vonatkozik, a magyarok mindössze 2 százaléka gondolja azt, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van, további 28 százalék szerint pedig a szituáció inkább jó, mint rossz. Ezzel szemben összesen 69 százalék gondolja, hogy inkább rossz, vagy teljesen rossz a gazdasági helyzet. Az egyetlen jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a tavaly novemberi felméréshez képest négy százalékponttal csökkent utóbbiak aránya, és ugyanennyivel nőtt azok aránya, akik szerint teljesen jó vagy inkább jó a helyzet. Arra is rákérdeztek az embereknél, hogy szerintük a következő egy évben milyen irányban változik majd a gazdasági helyzet, a válaszadók fele nem számít jelentős elmozdulásra, 21 százalék szerint javul, 29 százalék szerint pedig romlik majd a gazdaság állapota. Ezek szintén nem túl bizalomgerjesztő számok, azonban érezhető a pozitív elmozdulás a tavaly novemberi állapothoz képest: öt százalékponttal nőtt azok aránya, akik javulást várnak és ezzel párhuzamosan négy százalékponttal kevesebben számítanak a gazdaság állapotának romlására. A gazdaságon belül viszont a munkaerőpiaci helyzet romlására még mindig a magyarok harmada számít a következő egy évben. Szintén a jövőbeli kilátásokat illeti az a kérdés, hogy a válság negatív hatása a munkaerőpiacon véget ért-e már, vagy még hátra van a neheze. A magyarok 55 százaléka gondolja úgy, hogy már elértük a mélypontot ebből a szempontból és csak 40 százalék vár további romlást.
A magyarok 52 százaléka rossznak ítéli meg saját háztartásának anyagi helyzetét, és csak 47 százalék válaszolt úgy, hogy szerinte jó helyzetben van. Érdekesség, hogy az EU-átlag szerint a lakosság több mint kétharmada ítéli jónak a háztartásának anyagi lehetőségeit. A személyes munkaerőpiaci helyzet a magyarok 44 százaléka szerint rossz és csak 38 százalék ítéli kedvezőnek.
Még mindig rettegünk az inflációtól
Az Eurobarométer arról is megkérdezte az embereket, hogy szerintük mik a legfontosabb kihívások az országuk gazdasága számára.
A magyarok 45 százaléka válaszolt úgy, hogy az elmúlt években csökkenő munkanélküliség mellett még mindig ez a legégetőbb kérdés. A második legfontosabb kérdés holtversenyben a gazdasági helyzet és az egészségügy, valamit a szociális védelem.
Érdekesség, hogy főleg utóbbi kettőben magasabb a magyar válaszok aránya, mint az EU átlagában. Még feltűnőbb, hogy a negyedik legnagyobb probléma az infláció, valamint a megélhetési költségek emelkedése. Mindez úgy, hogy az utóbbi hónapokban a korábbinál lényegesen alacsonyabb volt az infláció a korábbinál, ráadásul a kormány mesterséges rezsicsökkentése miatt elvileg a megélhetési költségek sem emelkedtek számottevően. Ennek ellenére a magyarok 22 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy ez az egyik legnagyobb probléma. Ennek vélhetően pszichológiai okai vannak, illetve a nyugat-európainál alacsonyabb bérszínvonal jelenik meg ilyen formában az emberek véleményében.
A felmérés szerint mindössze a magyarok 13 százaléka aggódik a nyugdíjrendszer miatt, az oktatás pedig csak 7 százalékuk szerint fontos probléma, miközben utóbbi még az EU átlagában is az emberek 11 százalékát aggasztja. Átlagon felüli mértékben tartják fontos kihívásnak a magyarok a bűnözést, a terrorizmus viszont mindössze két százalékuk szerint fontos probléma, miközben Európában a megkérdezettek 7 százaléka vélekedett így. Ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy Magyarországon eddig nem volt komoly terrortámadás, vagyis a magyarok nem tapasztalták meg saját bőrükön ezt.
Az is érdekes, hogy nemzeti szinten csak a magyarok 13 százaléka tartja problémának a bevándorlást, uniós szinten viszont a legtöbben ezt tartják a legnagyobb kihívásnak, 43 százalék említette az első kettő között.
Személyes életében a magyarok 27 százaléka számára az emelkedő árak és megélhetési költségek jelentik a fő kihívást, de 24 százalék úgy gondolja, hogy háztartásának anyagi helyzete is komoly gond elé állítja. Ebből a szempontból már 19 százalék tartja gondnak a nyugdíjat, ami magasabb az európai 15 százalékos aránynál. Vagyis ha nemzetgazdasági szinten kérdeznek rá a nyugdíjrendszer problémájára, akkor a magyarok elenyésző hányada érzi azt kihívásnak, ha viszont a személyes életére is hatással van a nyugdíjrendszer problémája, akkor máris sokkal húsbavágóbb a probléma.
Nem bízunk a kormányban
A Bizottság felmérése szerint a magyarok 62 százaléka inkább afelé hajlik, hogy nem bízik a magyar kormányban és mindössze 34 százalék biztosította teljes bizalmáról a kabinetet.
Általánosságban a magyarok 24 százaléka szerint jelenleg jó irányba halad Magyarország, 50 százalék viszont azt gondolja, hogy rossz felé mennek a dolgok. További 25 százalék szerint nagyjából semleges a mostani irány. Közben a magyarok 61 százaléka inkább vagy teljesen elégedetlen a demokrácia állapotával hazánkban.
Érdekesség, hogy az Európai Unióban jobban bíznak a magyarok, mint a nemzeti politikusokban, a válaszadók 56 százaléka megbízik a brüsszeli szervekben, és csak 34 százalék bizalmatlan. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy az emberek nem érzik úgy, hogy az EU napi szinten hatással lenne az életükre, sokkal inkább egy megfoghatatlan fogalom a legtöbb állampolgár számára. Arra a kérdésre, hogy az EU milyen érzéseket vált ki belőle, a magyar válaszadók 43 százaléka úgy válaszolt, hogy pozitívan vélekedik a szervezetről, további 43 százalék számára pedig semleges.
A fentiekhez kapcsolódik, hogy a magyarok 67 százaléka érzi magát uniós állampolgárnak, a megkérdezettek fele pedig azt állítja az ehhez kapcsolódó jogaival is tisztában van. Ennek némileg ellentmond, hogy az emberek kétharmada többet szeretne tudni jogairól, mint az EU állampolgára.
Nem meglepő módon a magyarok legnagyobb része, 56 százaléka a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását tartja a közösség legnagyobb elért eredményének, emellett sokan értékelik, hogy béke van a tagállamok között. A magyarok 16 százaléka az eurót is a legnagyobb vívmányok közé sorolta, és meglepően magas értékelést kapott az Erasmus diákcsere-program is.
Az is megfigyelhető, hogy az egyéb kormányzati szervekben (rendőrség, hadsereg, helyi önkormányzatok) lényegesen nagyobb a magyarok bizalma, úgy tűnik, mintha a kormányon és a pártokon csapódna le a legtöbb ember elégedetlensége.