Szeptember végére eltűnt az államháztartás hiánya. A következő hónapokban garantált százmilliárd forintos, terven felüli tételek esnek be a büdzsébe, ennek ellenére a kormány tartja magát 600 milliárd forintos hiánycélhoz. Az év vége nagy költéseket hozhat, ám ehhez nem módosítják a költségvetést.

Szeptember végén az államháztartás kilenchavi hiánya 2,4 milliárd forintra csökkent, vagyis gyakorlatilag eltűnt. A kedvező folyamatoknak köszönhetően a kormány is lejjebb vitte év végi hiánycélját és már nem a GDP 2 százalékára, hanem csak 1,7 százalékára rúgó hiányt vár, ami mintegy 600 milliárd forintot jelent. Eközben a következő hónapokban újabb, terven felüli százmilliárdok szakadnak a költségvetésre, amit láthatóan el is akarnak költeni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy érzi, joggal lehet büszke a költségvetési folyamatokra, hisz idén szeptemberben olyan alacsonyra csökkent az államháztartás hiánya, amire korábban nem volt példa. Amennyiben az előre látható bevételeket is bekalkuláljuk, a magyar büdzsé az év végére több száz milliárd forintos plusszal zárhatna az eredetileg tervezett 761 milliárd forinttal. Vagyis az elfogadott költségvetéshez képest ezer milliárd forinttal is kisebb lehet a hiány, ami orbitális tervezési hiba még akkor is, ha jó irányba tévedtek a költségvetési tervezők. Az ezer milliárd forintos tervezési hiba önmagában teszi nevetségessé a költségvetést, a parlamenti kontrollt, ugyanis egyértelműen jelzi, hogy a kormány azt tesz a költségvetéssel amit akar, ehhez a törvényhozásnak egy szava sincs.

Már az elején eltolták?

A gond a 2016-os költségvetés korai elfogadásával volt: a büdzsé tervezetét már 2015 júniusában elfogadta a parlament, ám annak tervezését múlt év áprilisában gyakorlatilag befejezte az NGM, így az elfogadott költségvetés a tavaly tavaszi tényekre, elképzelésekre épült. Azóta viszont nagyot fordult a világ: terven felül mintegy 250 milliárd extra társasági adóbevételt fizetett be a magyar költségvetésbe a GE magyar leánya egy tavaly decemberben kötött megállapodás alapján. Ugyancsak a 2016-os költségvetés elfogadása után döntött a kormány az állami földek soron kívüli privatizációjáról. A földárverések azóta lezajlottak, ám a pénz még nem került a be a költségvetésbe. Az NGM lapunkat úgy tájékoztatta, hogy erre az utolsó negyedévben kerül sor, az ebből származó 270 milliárd forint a következő hetekben kerül a költségvetésbe.

Ez utóbbi bevétellel nem számolt sem a kormány, sem a parlament, így már ez az összeg messze szufficitbe lendíti az év végi hiányt. Ráadásul az utolsó negyedév önmagában szufficites időszak, hisz decemberben vannak a nagy adófizetési csúcsok. Más kérdés, hogy a kormány az elmúlt években december utolsó napjaiban pánikszerű költésekbe kezdett, nehogy túl alacsony legyen a hiány, illetve, hogy tehermentesítse a következő évi költségvetést.

"Szakpolitikai döntések" - így hívják a pénzszórást

Valami hasonlóra készül a kormány idén is, ezt tükrözi a meglehetősen konzervatív, a GDP 1,7 százalékában megszabott hiánycél és az NGM lapunknak adott azon közlése is, hogy idén már nem módosítják a költségvetési törvényt amiből viszont az következik, hogy az utolsó hónapokban több száz milliárd forintot fognak úgy kifizetni, hogy arra a kormánynak nincs felhatalmazása a költségvetési törvényben.

NGM szerint reális a 1,7 százalékos 600 milliárdos év végi hiánycél ugyanis az év végén az uniós kifizetések felfutásával, valamint a már meghozott "szakpolitikai döntések" kiadásaival is számolnak. Újfent megerősítették, hogy a földárverésekből befolyó 270 milliárdot az államadósság csökkentésre kívánják fordítani.

napi.hu