Az öregedéssel járó koncentrációzavar és figyelemkiesés számos baleset okozója lehet, ezért felmerül a kérdés, hogy szükség van-e az idősek autóvezetésének a korlátozására.

Az évente bekövetkező 15 ezer személyi sérüléses közúti közlekedési baleset mintegy tíz százalékában okozzák 65 év feletti autósok a bajt. Ennél valamivel kevesebb, 8 százalék a 17–20 év közötti autósok baleset okozási aránya. Míg a fiatalok jellemzően (mintegy 40 százalékban) a sebesség rossz megválasztása miatt kerülnek bajba, az időseknél a tájékozódási és helyzetfelismerési képesség romlása a gond. Az idős vezetők végzetes baleseteinek száma az egészségügyi nyilvántartás alapján 75 évtől kezd érzékelhetően megnőni. A 85 évesnél idősebb vezetők mutatója rosszabb, mint a tinédzsereké vagy a húszas éveik elején járóké. Az idősebb vezetők sérülékenyebbek, kisebb esélyük van egy baleset túlélésére vagy a baleset során keletkezett sérülésekből való felépülésre. Elsősorban karambolokban halnak meg: a közúti balesetek 70 évesnél idősebb halálos áldozatainak 61 százaléka ütközéses baleset miatt veszti életét. 

Teljesen egészséges sofőrök esetén 40 év alatt 10 évente, 40 és 60 év között 5 évente, 70 éves korig 3 évente, utána pedig 2 évente kell időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni a jogosítvány megújításához. Felső korhatár nincs megszabva arra, hogy azon felül valaki már ne vezethessen. Ma egy jogosítvány meghosszabbításához elég egy szemvizsgálaton, vérnyomásmérésen és vizeletvizsgálaton átesni, Egy ereje teljében lévő, kipihent, józan autós reakcióideje 0,7–1 másodperc között van. Lehet, hogy ezt az időt egy öreg sofőr azért nem tudja teljesíteni, mert az agya lassabban reagál, de lehet, hogy mondjuk a reumás fájdalom miatt nem képes végrehajtani egy elkerülő manővert. Ha a rozsdásodó szervezetű autósokat vezetéstechnikai tesztekre is köteleznék, akkor a reakcióidő is mérhető lenne.

evoks.hu (Címlap: Forrás: kocsi.ro)