Kovács Zoltán pedig a kormány nemzetközi szóvivője és mint olyan, felelős a nemzetközi kapcsolatokért. Ez – ha lehet így fogalmazni Fidesz körökben – munkaköri kötelessége.

Nem mintha különösebben bonyolult dolog lenne az Internet korában az olyan alapvető dolgoknak utána nézni, mint hogy kicsoda egy szomszédos ország kormányfője, de úgy tűnik Kovács Zoltán erre sem volt képes.

A valóságban persze előfordul, hogy az ember nyilvánosság előtt leblokkol. Ez a helyzet mindenkit fenyeget, akinek nagyobb közönség előtt kell megszólalnia. El tudjuk képzelni azt, hogy egy szóvivő is belesül mondandójába, elfelejti annak sarkalatos pontjait. Nem ügy, volt már rá példa nem egyszer. Ezt a súlyos diplomáciai bakit is ki lehetett volna küszöbölni jegyzetek készítésével.

Első nekifutásra Andrej Babiš, a cseh miniszterelnököt akarta bemutatni, de még időben kapcsolt.

Igaz, ehhez nem árt, ha az ember fejből tudja beszédét és csak a kulcsfontosságú információkat (lásd a vendégül látott politikus nevét, szakmai pályafutásának főbb pontjait, sikereit) kell felírnia egy fecnire.

Ana Brnabić-ről nem különösebben lett volna mit fejben tartani, lévén ő az első női miniszterelnöke a balkáni országnak, akit többek közt a Vajdasági Magyar Szövetségével választottak meg.

Ennyi lett volna a feladat.

Jobb helyeken egy ilyen hibáért lemond az illetékes, de nem várhatjuk el Kovács Zoltántól, hogy felismerje ennek szükségét. Ennek az esettől teljesen független oka van. Jelesül, hogy emberünk egy felfuvalkodott hólyag, aki csak azért lehet pozícióján, mert nyelvét első sorban nem tájékoztatásra használja. Mennyivel másabb lenne a helyzet, ha kihúzná az említett szervet onnan, amit annyi más igyekszik tisztán tartani?