Továbbra sem elégedett a kormány a bíróságokkal és a bírókkal – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy immár sokadik alkalommal próbálkozik saját embereivel vagy a kormánypárthoz lojális személyekkel feltölteni a bírói szervezetet. Most a bírói pályázatok elbírálásának szabályait írta át a kabinet, ráadásul úgy, hogy az érintettek - a bírók - javaslatait nem vette figyelembe. 

Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis az október 31-én kiadott rendeletéről - (14/2017. X. 31.)

a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet módosításáról

- október 26-án kelt meghívójában október 27-ére hívta össze szakmai egyeztetésre a szakmai szervezeteket, időt sem hagyva az érdemi párbeszédre.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke mellett meghívták a bírói érdekképviseleti szervek vezetőit, így a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnökét is.

A szakmai egyeztetés előzményei, körülményei, a tervezet megismerésére biztosított és megalapozott észrevétel előterjesztését lehetetlenné tevő rövid idő, majd a módosító rendelet napokon belül történő kibocsátása megkérdőjelezi a szakmai egyeztetés komolyságát, különösen annak fényében, hogy a kiadott rendeletben csupán minimálisan tükröződnek vissza a megbeszélésen elhangzottak

 - közölte pár nappal későbbi állásfoglalásában a MABIE.

Bírósági titkár volt korábban az összes tavaly kinevezett új bíró

Az OBH elnöke tavaly 122 bírói álláspályázatot írt ki, amelyek közül 28 volt eredménytelen, 59 bíró kinevezésére tett javaslatot – melyeket a köztársasági elnök el is fogadott –, 35 esetben pedig bíró áthelyezéséről döntött (sikeres pályázat alapján a bíró másik bíróságon folytatja az ítélkezést). Egy bíró áthelyezésére a Kúria elnökének javaslatára került sor (a Kúriára kiírt pályázatot a Kúria elnöke bírálja el - a szerk.) . Az 59 bíróvá kinevezett személy közül korábban valamennyi pályázó bírósági titkárként dolgozott.

A 122 pályázatból 88 esetében a bírói tanácsok rangsorával egyezően hozta meg döntését Handó Tünde, az OBH elnöke, a bírói tanács által felállított rangsortól való eltéréshez pedig 6 esetben kérte az OBT egyetértését, amelyet valamennyi esetben meg is kapott.

A pályázat elbírálása a következő menetben zajlik. A pályázót meghallgatja az érintett bíróság bírói tanácsa, ami ennek alapján felállít egy rangsort a pályázók között. A rangsorolást a törvény és az említett IM-rendelet részletesen szabályozza. A törvényszék, illetve az ítélőtábla elnöke egyetérthet, illetve - írásban indokolva -javasolhatja a második vagy harmadik helyen álló pályázót.

Ha az OBH elnöke a rangsor első helyén álló olyan pályázót választ, aki nem bíró, bírói kinevezésére tesz előterjesztést az államfőhöz, ha viszont bírót választ, akkor maga dönt áthelyezéséről. Ha az OBH-elnök a rangsor második vagy harmadik helyén szereplő pályázót választja, szükséges az OBT egyetértése.

Az egyeztetésről egyebet hivatalosan nem tudni, de lapunk értesülései szerint nem csak a bírói egyesület fejezte ki egyet nem értését az IM-rendelettel kapcsolatosan, az OBH és az OBT vezetői sem örültek a jogszabálynak.

Ami nem is csoda, hiszen a rendelet lényege, hogy a pályázatok elbírálásánál eddig a legfontosabb szerepet betöltő bírói tanácsok véleményének csökken a súlya, a közigazgatásban való jártasság viszont többet nyom majd a latban. Mint a MABIE fogalmazott:

A meghívó mellékletét képezte egy merőben új, a KIM rendeletet alapvetően megváltoztató, a pályázati rangsor kialakításában a bírói jogállási törvény szerint meghatározó szerepet játszó bírói tanácsok jogosítványait lényegesen korlátozó normaszöveg-tervezet.

A közigazgatásban való jártasság felülpontozása azt jelenti, hogy a jövőben a kormány- vagy egyéb hivatalban dolgozók, a minisztériumok alkalmazásában lévők, ha jogi végzettséggel rendelkeznek, eséllyel pályázhatnak bírói állásokra.

Elvben eddig is indulhattak a pályázatokon, de szinte soha nem nyerték el a bírói státuszt, mert a pályázók addigi bírósági gyakorlata (fogalmazó, titkár) és a bírói tanácsok véleménye volt a döntő. A jövőre induló új közigazgatási perrendtartás miatt mindenképpen szükség lesz új bírókra, egy korábbi OBH-anyag mintegy 200-ra becsülte számukat, s a közigazgatási tapasztalat valóban nem árt a közigazgatási pereknél. A kormány pedig pontosan ezzel érvel.

Amikor nyár közepén a 444.hu először írt arról, hogy változtatna a kormány a bírói pályázatok elbírálásán, az IM közlemény adott ki, amelyben nem is tagadta ezt a szándékát, inkább a szakmaiságra hivatkozott:

Az IM fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények.

 Azt is írták, hogy

a jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz

- például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni.

Az IM mostani rendeletéről, amelyre ugyancsak a 444.hu hívta fel a figyelmet, Völner Pál a tárca parlamenti államtitkára azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy szakmai egyeztetések után változtattak a pontozási rendszeren.

A szubjektíven adható pontokat éppen azért felezték meg, hogy a bírói tanács „ne írhassa totálisan felül” az objektív kritériumok szerint elérhető eredményeket, és a külsős pályázóknak is legyen esélyük a bírói posztok elnyeréséhez.

Mutassanak egyetlen személyt a bírói karból, akit a Fidesz küldött!

– tette hozzá Völner, aki szerint teljes mértékben biztosított az igazságszolgáltatás függetlensége.

Mindez akár igaz is lehetne a közigazgatási bíráskodásra, ahol valóban előny a közigazgatási jártasság, ám az IM-rendelet en bloc változtatott a bírói pályázatok elbírálási szabályain - mondta egy budapesti - névtelenséget kérő – bíró. A kormányzati szereplőkkel szemben ő úgy vélte, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta próbálja a bírói kart saját képére formálni, de szerinte szerencsére eddig nem járt sok sikerrel, amit a megújuló befolyásolási kísérletek is igazolnak.

Nem a szakmaiságot, a jogszerűséget kell vizsgálni

Fleck Zoltán szerint is az lehet a rendeletmódosítás oka, hogy a kormányzat próbálja saját embereit helyzetbe hozni. Mint fogalmazott, a bírói hatalom kényes terület, ahol a függetlenség az egyik legfontosabb szempont. A bírói hatalommal szemben világszerte a legkönnyebben elérhető befolyásolási eszközt használják a kormányzatok, ez pedig nem egyéb, mint a bírók kinevezésére, előmenetelére vonatkozó szabályok megváltoztatása.

A törekvés az OBH-elnök személyi döntéseinél is érvényesül, amikor belenyúl a pályázatokba, sok esetben eredménytelennek nyilvánítva azt

- tette hozzá a jogszociológus.

A jövőre induló közigazgatási bíráskodás miatt szükség lesz mintegy 200 új bíróra, az ő kiválasztásukkal indokolta a kormány a bírói pályázatok elbírálása szabályainak megváltoztatását, azt, hogy a közigazgatási tapasztalat a jövőben nagyobb súllyal szerepel majd az értékelési szempontok között. Ám Fleck szerint szó sincs erről, a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatához sem annyira szakmai, hanem jogi jártasság szükséges.

Hiszen a közigazgatási szervezetek döntéseivel szembeni jogovoslatról van szó a közigazgatási perek esetében, márpedig a bíróságoknak nem a döntések szakmaiságát, hanem jogszerűségét kell vizsgálnia

- tette hozzá Fleck.

Magyarázata szerint itt olyan perekről van szó - például adóügyekről -, amelyekben az állam valamely szervének a döntése ellen az állampolgár bírósághoz fordul. Márpedig a mai közigazgatási kar a politikai lojalitás alapján állt össze, egy külön államtitkár foglalkozott azzal a kormányban, hogy főosztályvezetői szintig megtisztítsák a közigazgatást a hatalomhoz nem lojális emberektől.

Fleck úgy látja, ezek a hatalomhoz hű személyek kerülnek most előnybe a bírósági pályázatok elbírálásánál. Kérdésünkre, hogy egy miniszteri rendelet, amely objektív szempontokat ad meg az értékeléshez, s továbbra is a bírói tanácsokra bízza a rangsorolást, valóban befolyásolni tudja-e a bírói kar összetételét, határozottan igennel felelt, mondván: az eddig zárt bírói pálya megnyitása mögött jelentős politikai érdekek állnak.

Nem csak Fleck Zoltán kifogásolja Handó Tünde gyakorlatát. Több példa van arra, hogy az OBH-elnök eredménytelennek minősített bírói vezetői pályázatot, majd egy évre megbízott valakit a feladat ellátásával. Egy év után viszont csak az pályázik már, vagy az kerül előnyös helyzetbe, akit ő megbízott. Erről a gyakorlatról beszélt Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója a 444.hu-nak, hozzátéve:

Ha nem a pályázaton dől el, hogy kiből lesz vezető, hanem olyan kerül pozícióba, aki nem pályázott, akit Handó Tünde nevezett ki egy évre, akkor csorbul az állampolgár érdeke, mert nem biztos, hogy a legszakmaibb ítéletet kapja.

Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája pedig be is perelte Handó Tünde OBH-elnököt - és a Fővárosi Ítélőtábla elnökét -, mert hiába rangsorolták első helyre két, a Fővárosi Ítélőtábla bírói posztjára kiírt pályázaton is, mindkét pályázat eredménytelenül zárult, mégpedig azzal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése.

nepszava.hu