h i r d e t é s

Lekéstük az ázsiai bankalapítást: keleti zárás

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Lekéstük az ázsiai bankalapítást: keleti zárás

2015. április 17. - 19:07
0 komment

A külügy krónikus szakemberhiánya miatt késhette le Magyarország az ázsiai csatlakozást: a Kína által kezdeményezett Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank magyar tagságáról már a határidő lejárta után döntött a kormány.

Orbán Viktor április elsején, Kazahsztánban elhangzott bejelentése dacára Magyarország egyelőre mégsem tud csatlakozni a Kína által kezdeményezett Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bankhoz (AIIB), mert a jelentkezésről csak a március végén lejárt határidő után döntött a kormány. A Népszabadság forrásai szerint részben az állami bürokrácia lomhaságával, részben a Külgazdasági és Külügyminisztérium krónikus szakemberhiányával magyarázható.

Amikor a Népszabadság szerdán kérdéseket tett fel a magyar csatlakozással kapcsolatban, Szijjártó Péter az MTI-nek úgy nyilatkozott: Magyarország nem alapítóként kíván részt venni a szervezetben, csupán tagnak jelentkezik. Mintha Budapest eleve így képzelte volna. Mivel az alapítói státuszból kimaradni komoly hátrányokkal jár, aligha ez volt az eredeti terv. Az április 15-én véglegesített 57 alapító ország alakítja ki a bank alapszabályát, azaz a kezdő kör dönt a játékszabályokról, a későbbi belépőknek kevesebb beleszólásuk lesz a folyamatokba. Ráadásul ma még az sem világos, hogy később milyen procedúrával fogadják be az új tagokat. Tehát messze nem biztos, hogy Magyarország tűzközelben lehet a várhatóan 2016 elején induló projektek indításánál.

A külügytől hiába kérdezte a nol.hu, mennyibe kerül a tagság az adófizetőknek. A híradások szerint a végül kívül maradó Japánnak 3 milliárd dollárjába került volna a tagság. Mivel a tagok GDP-jük arányában osztoznak a költségekben, a magyar részesedés 100 millió dollárra tehető. Vagyis, a mintegy 28-30 milliárd forintért cserébe Magyarország elsősorban úgy profitálhatna a tagságból, ha magyar cégek részt vehetnének az ázsiai országokban várható infrastrukturális fejlesztésekben.

Egyelőre nem tudni, felmérték-e, hány vállalkozás rúghat labdába, s milyen gazdasági érdekeink lehetnek az AIIB által lefedett régióban. A bank megítélésében egyelőre a szakemberek nem értenek egyet, de az biztos: 100 milliárd dollárra tervezett alaptőkéje fele lesz a Világbankénak. Régiónkból Ausztria és Lengyelország is alapító lett – a jelek szerint ott nem csupán beszélnek „keleti nyitásról”, ellenben valóban lecsapnak a stratégiai lehetőségekre.

 

nol.hu (Címlap: Ázsiai vezetők koccintanak sikerekre - TAKAKI YAJIMA / Reuters)