Lincshangulat uralkodhat el helyi gazdák egy csoportja szerint a Hortobágyon, mert több termelőnek nincs területe ahhoz, hogy áprilisban a téli szállásokról juhait és szarvasmarháit legelőre tudja hajtani.

Földjeiket azért vesztették el, mert nem ők nyertek a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) korábban kiírt állami földhaszonbérleti pályázatain. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – Orbán Viktor miniszterelnök utasítására - egy vizsgálatban azt állapította meg, hogy a megkötött szerződéseket „legalább 14 esetben” fel kell bontani, de a pályázatok zömében nem talált szabálytalanságot vagy jogsértést. Helyi gazdák szerint viszont most 40 ezer anyajuh és 4-5 ezer szarvasmarha „halhat éhen”. - írja az agrarszektor.hu

Lincshangulatként jellemezte az agrárszektor.hu-nak Rezes Gábor helyi gazdálkodó a Hortobágyon mára kialakult helyzetet, mivel több gazdának nincs területe ahhoz, hogy a téli szállásokról áprilisban legelőre hajtsa haszonállatait. Az ügy előzménye, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság korábban új pályázatokat írt ki a lejárt haszonbérletű hortobágyi állami területekre, amelyeket jelentős részben nem a korábbi állattenyésztő bérlők nyertek meg.

Kik az "illetéktelenek"?

Körülbelül 40 ezer anyajuh és 4-5 ezer szarvasmarha elhelyezése és takarmányozása került veszélybe, mivel a nemzeti park pályázatain olyanok szereztek földeket, akik nem foglalkoznak állattartással és csak a területekre járó uniós támogatásokhoz akartak hozzájutni – állítja Rezes Gábor. Szerinte a nemzeti park összesen 65 ezer hektár földet hirdetett meg, amelynek kétharmada jutott „illetéktelen”, nem állattartással foglalkozók birtokába. A területek elvesztése különösen hatvan gazdálkodót érintett, akik együttesen 10-15 ezer hektártól estek el. A károsultak ma Váncsod határában "spontán összejövetelen" adtak tájékoztatást a helyzetről.

Az állattartók még januárban nyílt levélben kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány hozzon intézkedéseket az ügyben. Ismert ugyanakkor, hogy a kormányfő már több mint egy éve felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy vizsgálja meg az HNP-t érintő földhaszonbérleti szerződéseket, illetve azok körülményeit „arra vonatkozóan, hogy történtek-e szabálytalanságok, jogsértések”. A döntés előzménye, hogy helyi gazdák egy csoportja már akkor panasszal fordult Fazekas Sándor agrárminiszterhez, mert állításuk szerint visszaélések történtek a hortobágyi legelők újbóli bérbeadásakor. 

Tizennégy szerződést biztosan fel kell bontani

A károsult gazdák most - legalább részben - éppen a Kehi vizsgálati eredményeiben bízhatnak, mert a hivatal azóta megállapította, hogy legalább 14 esetben fel kell bontani a korábban kötött hortobágyi földhaszonbérleti szerződéseket. A Kehi-vizsgálat eredményéről Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a parlamenti mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ellenőrző albizottsági ülésén.

A nemzeti park igazgatósága most dolgozik a szerződések felbontásán, majd újra megpályáztatja az érintett földeket – közölte az albizottsággal Nagy István. Tájékoztatása szerint a Kehi a múlt év januárja és júliusa közötti vizsgálatával 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait ellenőrizte. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékánál nem találta kifogást. A megkötött haszonbérleti szerződések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-ből 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált – közölte az MTI.

Büntetőfeljelentés és korrupciógyanú nem volt

A Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetőfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárásokon – fogalmazott az államtitkár. A Kehi-jelentés több megállapításával a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság nem értett egyet, és fenntartotta korábbi álláspontját. Véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között is, amelyet azonban már korábban tisztáztak.

Helyi gazdák ugyanakkor nehezményezik, hogy az FM és a Kehi „hónapokig vitatkozott eljárási részleteken”, így új pályázatokat mostanáig nem lehetett kiírni. A legelő nélkül maradt termelők a közelmúltban több állatvédő szervezettől – például a Fehérkereszt Állatvédő Ligától – kértek segítséget, mert szerintük veszélybe kerülhet az állatok takarmányozása, ez pedig komoly elhullásokhoz vezethet, illetve emiatt az állományokat vágóhídra kellene küldeni.

agrarszektor.hu