h i r d e t é s

Madagaszkáron van egy vörös folyó, a Betsiboka

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Madagaszkáron van egy vörös folyó, a Betsiboka

2019. november 03. - 10:44

 

Kínzó bizonyítéka a katasztrofális talajeróziónak, ami ezt a kis, Indiai Óceánban elhelyezkedő szigetországot sújtja az elmúlt 50 évben.

A Betsiboka folyó - Fotó: NASA

Ez az élénk vörös szín, ami Betsiboka folyó medúza csápokra hasonlító ágaiban, és az ezeket övező dombokon látható annak a vasban gazdag üledéknek a következménye, amit a heves esőzések mostak le a környező dombokról, és lerakódott a folyótorkolatban. - írja az Érdekes világ


Fotó: oldedoe/Flickr

Úgy becsülik, évente 400 tonna talajt mosnak ki az esők hektáronként az esős évszakban. Ez változtatja vérvörössé a folyót, és alakít ki mély szurdokokat, úgynevezett Lavakákat a felföldeken. Az űrhajósok, akik a fönti képet készítették, azt mondják, úgy néz ki a jelenség, mintha Madagaszkár éppen kivérezne.

Az erdőirtás már régóta probléma Madagaszkáron biodiverzitás szempontjából is, hiszen nagyszámú őshonos fajnak adnak otthont ezek a gyorsan fogyó erdők. Madagaszkár évmilliókig tartó elszigeteltsége az afrikai kontinenstől olyan egyedi növényi és állati fajok kifejlődését eredményezte, amik sehol máshol nem találhatók meg a világon. Tízből kilenc növényi és állati faj őshonos a szigeten. Ezeknek az egyedi fajoknak a nagy száma miatt az erdőirtás óriási fenyegetést jelent a globális biodiverzitásra is.


Fotó: Frank Vassen/Wikimedia

Az elmúlt kétezer évben a szigetország elvesztette eredeti erdőterületeinek 90 százalékát. Ez a mértékű veszteség nagyban a helyi erdőirtó gazdálkodási forma, a „tavy” következménye, amit az első telepesek honosítottak meg a szigeten. Ennek során az esőerdő egy részét kivágják, elégetik, és rizsföldeket alakítanak ki a helyén. Egy – két évig lehet ezeket a földeket megművelni, ezután négy – hat évig pihentetni kell, mielőtt újra használatba veszik. Pár ilyen ciklus után a talaj tápanyagkészletei teljesen kimerülnek, többé nem lehet rajtuk rizst termeszteni. Így ezt a termesztők elhagyják, és újabb területeket vágnak ki az esdőerdőből.

Ez a gazdálkodás meddővé teszi a talajt, amin nem terem már meg más, csak fű és bozótos. Ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy a fák gyökereihez hasonlóan megfogják a talajt, ami így nem tud tovább ellenállni az eróziónak és a földcsuszamlásoknak. Az 1950-es évektől a helyzet csak romlott a kávétermesztés elterjedésének eredményeként.


Fotó: Axelspace

Mindezek mellett a fűrészáru és tüzelőanyag célból történő illegális fakitermelés is hozzájárul az esőerdők drámai pusztulásához.

„14 millió fős, és egyre növekvő népességével Madagaszkárra hatalmas nyomás nehezedik, hogy a lakosság igényeit, és a természet állapotának megőrzését egyensúlyban tartsa.” – jegyzi meg a NASA – „A tudósok tartanak tőle, hogy az esőerdők gyors, folyamatos irtása a haszonnövényeknek való területszerzésért, mint a gyapot, vagy a dohány, veszélyezteti az egyedi, őshonos állati és növényi fajok élőhelyeit, valamint olyan mértékű talajeróziós problémákat okoz, amik hatással vannak a vizek minőségére és a talaj jövőbeli mezőgazdasági termőképességére.”

 

erdekesvilag.hu

 


 

h i r d e t é s