1849. OKTÓBER 6.

Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem október hatodika térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!

/Kossuth Lajos, Turin Szeptember 20. 1890./

1956-1961

A megtorlás következtében, a félelem és rettegés némává tette az ajkakat, süketté a füleket. A gyermekeik jövőjét féltették az emberek. Ezért hallgatták el sok családban a történelem igazságát. A bátor szülők gyermekeiből, - kik otthon hallottak a forradalomról -, lettek a "lázadók", ők tudták, tovább úgy nem mehet! Rendszert akartak váltani, de a hálózat csapdáját nem kerülték el - tudtukon kívül -, a hatalom átmentőit segítették…
Ma már világossá váltak a titkos paktumok, és a "rendszerátmentő" rémtettek. Eljött az hát az idő – amíg nem késő – egy igazi rendszerváltásra! - Mutassuk meg mártírjainknak és hőseinknek, hogy amiért Ők az életüket adták, azt mi beteljesítjük.

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete - a múlt kísértete