Hiába a több mint tízmilliárd forintot felemésztő kampány és a fideszes média minden szegletét elárasztó propaganda, a szükséges ötven százalék plusz egy szavazat helyett a 8,2 millió választó mindössze 43,3 százaléka voksolt érvényesen a betelepítési kvóta elleni népszavazáson.

98,3 százalékuk nemmel válaszolt a kormány kvóta- és általában véve is idegenellenes kérdésére, a jobboldal nem tudta gyarapítani 2014. tavaszi táborát. Akkor 3 millió 285 ezer ember szavazott a Fidesz–KDNP és a Jobbik választási listájára. Most, amikor ugyanezek a pártok buzdítottak a nemre, jóformán ugyanennyien voksoltak igényeiknek megfelelően.

Márpedig a referendum valódi politikai tétje – az eredményből adódó jogi következmények híján – az volt, sikerült-e a kormányoldalnak új szavazókat megnyernie a menekültellenesség izzításával. Nem sikerült – legfeljebb csak a Jobbik rovására –, ez pedig számukra kudarc akkor is, ha a fideszes politikusok a nyilvánosság elől titkolt méréseik alapján már néhány nappal ezelőtt megkezdték a várakozások lehűtését. Vasárnap este pedig már elsöprő sikerről beszéltek - egy olyan sajtótájékoztatón, amelyre nem engedték be a sajtót.

Hogy nem jól alakulnak a dolgok, már abból látszott, hogy az elmúlt napokban előbb Rogán Antal beszélt arról, hogy hárommillió nem szavazat már önmagában is meg­győző lenne, majd Orbán Viktor jelentette ki, hogy a részvételnek csak érzelmi jelentősége van. Tegnap, miután leadta a voksát, a miniszterelnök már azzal is beérte, hogy több nem szavazat legyen, mint igen – sőt ráerősített arra a bohózatba illő forgatókönyvre, hogy lemond, ha a kizárólag a Fodor Gábor minipártja által támogatott igenek kerekednek felül. De ez sem segített feljebb tornászni a választási hajlandóságot.

Feltűnő volt az is, hogy a kormányfő a kampány utolsó napjai­ban kizárólag a baráti médiának adott interjúkban igyekezett mozgósítani, nem tartott nagygyűlést, és kimaradt abból a kétszáz állomásos lakosságifórum-sorozatból is, ahol a jobboldali mitológia változatos alakjai – a repülő csészealjaktól rettegő biztonságpolitikai szakértőig bezárólag – azt magyarázták az embereknek, hogy miként vet véget a bevándorlás a nyugati civilizációnak.

Az nem érdekes, hogy a népszavazás érvénytelen, ettől függetlenül siker

Bár a részvétel az EU- és a NATO-csatlakozásról szóló referendumon sem érte el az 50 százalékot, mindkétszer magasabb volt a mostaninál. A Fidesz a saját csapdájába esett: úgy alakította a szabályokat, hogy jóformán lehetetlen érvényes népszavazást tartani. Korábban az összes választókorú negyedének (kétmillió választónak) az egybehangzó akarata elég volt az eredményességhez – ezt a küszöböt tegnap is könnyen átugrotta volna a kormány. Ennyiben nincs sok ok az örömre, ami az ellenzéki pártok – már Orbán távozását sürgető – vágyelvű nyilatkozataiból sugárzott. Annyiban viszont érthető elégedettségük, hogy 2006 tavasza óta ez volt az első választás, amelynek végeredménye nem Orbán szája íze szerint alakult.

Más a helyzet, ha úgy gondolunk a népszavazásra – és az idegenellenességre –, mint a Fidesz varázsszerére, amely hónapokra témát adott a nyilvánosságnak. Ez már csak azért is indokolt nézőpont, mert az érvényes népszavazásnak sem lett volna érdemi következménye az uniós menekültpolitikára. Az alkotmányba pedig az érvényességtől függetlenül beleírhatja a Fidesz – a Jobbik támogatásával – a kötelező kvóták elutasítását. Igaz, ezt a népszavazás nélkül is megtehetné. Orbán győzelmi jelentésnek beillő sajtónyilatkozatában be is jelentette, hogy ezt kezdeményezi. Ha így lesz, a magyar kormány bizonyára az Európai Unió Bírósága előtt találja magát egy kötelezettségszegési eljárással.

A háborús retorika folytatását vetíti előre, hogy Orbán további csatákról szónokolt, mondván, „a döntést" Brüsszellel is el kell fogadtatni. Az érvkészlet is körvonalazódni látszik: a kormányfő azzal büszkélkedett, hogy tegnap 200 ezerrel többen szavaztak nemmel, mint ahányan annak idején az uniós tagságunkat választották. Orbán ezt nagyszerűnek nevezte, és kiemelte, hogy a részvétel 15 százalékkal meghaladta a legutóbbi EP-választáson mértet.

Ha ez választás lett volna, a Kétfarkú Kutya Párt bejutott volna a parlamentbe

Csakhogy más, figyelemre méltó adatok is vannak, amelyekről Orbán nem beszélt. Kétszázezren szavaztak érvénytelenül, ami alighanem politikai tényezővé teszi az emellett kampányoló Kétfarkú Kutya Pártot. Budapesten 11 százalék volt az érvénytelenül voksolók aránya.

Mi jöhet?

Orbán Viktor miniszterelnök, ahogy bejelentette, javaslatot nyújt be az alaptörvény módosítására. Hogy ez pontosan mi lesz, a következő napokban derül ki, de nyilvánvalóan arról szól majd, hogy a nem szavazatot jogszabállyá formálja. A kétharmados többséghez kell majd legalább néhány jobbikos képviselő támogatása. A Jobbik korábban alkotmánymódosítást követelt, a kampányban azonban meglehetősen visszafogottan vettek részt, így kérdés, hogyan reagálnak.