A Völner-Schadl-féle korrupciós ügy Orbán Ottó egyik versét juttatta Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke eszébe: „az államgép rohad valami bűzlik/valami elveszett a vissza nem térő esély (…)/ szerteszét a színen hullák számolatlanul/ gyümölcshéj kutyaszar megégett könyvlapok”. Majtényi László szerint a megfogalmazás tökéletesen illik a mai állapotokra. Az állam valóban rohad, valami nagyon bűzlik. Pedig Orbán Ottó ezt a versét még az első Fidesz-kormány idején írta.

– Ahol nincs sajtószabadság, ott a még megmaradt szabad sajtó is hiába teszi jól a dolgát, a demokratikus ellenőrző funkcióját nem tudja ellátni – állapította meg az alkotmányjogász.

Civilizált országokban ugyanis egy ekkora botrány alapjaiban rendíti meg a hatalmat, a kormány általában bele is bukik, rettegés üli meg az államgépezetet. Nálunk viszont a kormány a történtek után is magabiztosan viselkedik, Majtényi László nem látja a félelem jeleit az állam emberein.

Alkotmányos jogállamban – folytatta – ennyire kiterjedt, a kormányt érintő korrupciós ügy nem is szokott előfordulni. Legfeljebb abban a kivételes esetben, ha egy kormány nagyon hosszú ideig van hatalmon és nagyon gyengén működnek az alkotmányos ellenőrzés intézményei. Azonban ez már nem a demokrácia, hanem az autokrácia sajátja.

Kérdés, hogy mennyire messzire nyúlnak a szálnak. A vád szerint Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar elnöke összejátszásának következtében súlyosan korrupt módon osztogatták a végrehajtói állásokat. Tanúvallomások alapján az Igazságügyi Minisztériumban „osztályvezetői szinttől felfelé” mindenki tudott arról, hogy mi folyik. Ennek ellenére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter iránt „erősebb a bizalom, mint valaha”.

Majtényi László úgy érzi, ehhez fölösleges különösebb kommentárt fűzni: Varga Judit igazságügyi miniszternek „buknia kellett volna”.

Az úgynevezett Pegasus-ügy arról szól, hogy kémszoftvert telepítettek egyértelműen jogsértően megfigyelt személyek – közöttük újságírók – telefonjára. Mintha elfelejtődött volna, hogy a Pegasus-ügy és a most tárgyalt Völner-Schadl-ügy nem választható el egymástól – hívta fel a figyelmet az Eötvös Károly Intézet elnöke.

Hangsúlyozta: mivel egy kormány minisztere nem jelent „független kontrollt”, Varga Judit azon joga, hogy lehallgatásokat engedélyezhet, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Azt viszont már a magyar jog szerint sem tehette volna meg, hogy az engedélyezési jogot delegálja Völner Pál államtitkár számára. A Völner által aláírt lehallgatási engedélyek egytől egyig mind törvénysértők – jelentette ki Majtényi László.

– Ha ez nem is ennek az eljárásnak része, Varga Judit és Völner Pál személye révén a két ügy egymásba fonódik, magán viseli az „állam rothadásának minden jelét”, de hiába tört ki egyik botrány a másik után, a miniszterre nézve ennek nem lett sem jogi, sem politikai következménye. Alkotmányos államokban hatalompolitikai befolyástól mentesen, míg Magyarországon nagyon is szelektív módon működik a bűnüldözés. Nyilvánvaló bűncselekmények történnek, amelyek esetén nemhogy vádemelés nincs, nyomozást sem rendelnek el

 – mondta Majtényi László. 

Jogászként nem szeretett volna feltételezésekbe bocsátkozni arról, hogy Völner Pál ellen mégis miért indult eljárás. A politológusoknak van lehetőségük eljátszani a gondolattal, hogy milyen pozícióharcok zajlanak a hatalom berkeiben.

Ugyanígy az sem világos, hogy – mint azt Völner ügyvédje szóvá tette – ebben az ügyben miért zárult le „feltűnően gyorsan” a nyomozás, amely más, kevésbé bonyolult esetekben gyakran évekig is elhúzódik. „A valóság az én képzeletem előtt jár sokkal” – jegyezte meg Majtényi László. A jogi megítéléstől függetlenül számára az „emberi erkölcs mélypontjáról” tanúskodik az a „züllött, trágár stílus”, amely a nyilvánosságra került lehallgatási jegyzőkönyvekből kitűnik.

A bíróság előtt Schadl György és Völner Pál is ártatlannak vallotta magát. Kérdésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a rengeteg közvetett és közvetlen bizonyíték, a terhelő tanúvallomások ellenére megússzák a büntetést, Majtényi László elmondta: arra számít, hogy mindkettőjüket el fogja marasztalni majd a bíróság, de az nem lepné meg, ha a vádlottak közül többen felmentő ítéletet kapnának, és az sem, ha kiderülne, hogy az elkövetők némelyike nem ült a vádlottak padjára.

Az alkotmányjogász furcsállja, hogy – miközben az ügy már nyilvános szakaszban van – a vádlottak túlnyomó többsége csak monogrammal szerepel a sajtóban. Majtényi László szerint jogszerűen meg lehet nevezni az érintetteket. Mindez a büntetőeljárásokban a bírósági szak nyilvánosságának következménye – amelyről annak idején már Kossuth Lajos is fényes szavakkal beszélt –, a nyilvánosság tehát nem a bulvársajtó kiszolgálása, hanem a törvényesség egyik alkotmányos garanciája. (Népszava)