Az átiratban arról olvashatunk, hogy az eddig feltárt információk szerint több mint hárommilliárd forint összegű támogatás érkezett magyarországi civil szervezethez, vállalkozásokhoz. Az elemző-értékelő tevékenység a tekintetben folyamatban van, hogy az érintettek mire használták a külföldről kapott támogatást.

Márki-Zay Péter maga ismerte el, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom az Egyesült Államokból is kapott támogatást, de a korábbi miniszterelnök-jelölt minden nyilatkozatában leszögezte, hogy betartották a vonatkozó törvényeket, és a szövetségben induló hat ellenzéki párt nem kapott az összegből, amely körülbelül 1,8 milliárd forintnak felel meg. 

Az ügyben nyomozás indult. A Márki-Zay Péterrel összefogott pártok reakciói alapján látható, hogy állításuk szerint ők a támogatás tényéről sem tudtak. Márki-Zay Péter keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mit vállaltak a pénzért.

A Nemzetbiztonsági Bizottság csütörtöki ülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról írt Facebook-oldalán, hogy „az ügyben megismert tények megdöbbentők, a helyzet sokkal súlyosabb, mint ahogy azt az eddigi nyilatkozatokból gondolni lehetett”, ezért kérte a titkosítás feloldását, amit Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke is támogatott.

Feloldotta a titkosítást a külföldi pártfinanszírozás ügyével foglalkozó titokgazda – jelentette be közleményében Sas Zoltán.

A Magyar Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökeként 2022. november 21-én kerestem meg írásban, levelemben pedig azt kezdeményeztem, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt ismertetett. Ez most megtörtént, és ahogy ígértem, nyilvánosságra hozzuk a titkosítás alól feloldott információkat

– fogalmazott a jobbikos politikus.

Mit hoztak nyilvánosságra?

A parlament honlapján közzétették Kovács Zoltán András dandártábornok, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója által 2022. november 23-án megküldött átiratot. Ebben többek között azt olvashatjuk, hogy

az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy az Action for Democracy (AD) elnevezésű szervezet összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára, nyolc alkalommal. Ebből az összegből az MMM 2022. március–július között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat-csoportnak (Datadat GmbH: 1411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint). Az AD a már ismert összegen és felhasználón felül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket. Az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a már említett DatAdat Professional Kft. 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.

Az átiratban az is szerepel, hogy

az eddig feltárt információk szerint az AD több mint hárommilliárd Ft összegű támogatást (az utalás napján számított árfolyamokkal: 3 014 643 717 forint) juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásoknak. Mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét.

A levélben arról is írnak: „tervszerű folyamatra utal az is, hogy amint az AD 2022. február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára (aznap összesen 684 672 amerikai dollár összegben). Az Oraculum 2020 Kft. a számára juttatott összegekből 324 millió forintot utalt át a DatAdat Professional Kft.-nek, amely így – a már említett közvetett és közvetlen támogatásokkal együtt – összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült.”

A dokumentum azzal zárul, hogy „jelenleg folyamatban van az elemző-értékelő tevékenység a tekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. A Nemzeti Információs Központ elvégezte az AD intézmény- és személyközpontú kapcsolati hálójának elemzését, amelyet a bizottság 2022. november 17-i ülésén bemutatott. Az AD-ből levezethető kapcsolatrendszer alapvetően nyílt forrású kutatásokon alapul. Már az adatok ezen, kezdeti szintjén is egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között.” (Index)