A csődbe ment bankok megmentésére szánt biztonsági alapból akar elvenni pénzt az athéni kormány sürgős adósságtörlesztéseinek fedezésére.

Valójában ezt tartalékot is az EU és az IMF pénzéből gründolták. Közben egyre durvábban szólogatnak be egymásnak a német és a görög politikusok. - írja a napi.hu

A görög kormány azt tervezi, hogy elvesz 555 millió eurót az ország bankjainak biztonsági alapjából, a Hellenic Financial Stability Fund (HFSF) forrásaiból - jelentette a Reuters athéni banki és kormányzati forrásokra hivatkozva. Görögország államkötvényeit senki sem vásárolja és a donorokkal folytatott vita miatt az EU-IMF segélyprogramban maradt 7,2 milliárd euróhoz sem tudnak hozzáférni.

Ráadásul a politikai-gazdasági bizonytalanság miatt elapadtak az adóbevételek. Eközben még márciusban vissza kellene fizetni 1,5 milliárd eurót az IMF-nek és újra kellene finanszírozni 3,2 milliárd euró értékű lejáró kincstárjegyet. Az Európai Központi Bank (ECB) viszont nem óhajtja megemelni a kincstárjegy-kibocsátás 15 milliárd eurós keretét, mert attól tart, hogy a helyi bankok az európai jegybanktól kapott forrásukból felvásárolnák az állampapírokat, s ezzel közvetve az ECB pénzéből finanszíroznák a kormányt.

Mindent összesöpörnek

A HFSF forrása az EU és az IMF hitelének az az 50 milliárd eurós kerete, amelyet a válságban megroggyant görög kereskedelmi bankok feltőkésítésére adtak 2012-ben.  A pénzintézetek az eurózóna ideiglenes biztonsági alapjának (EFSF) kötvényeit adta át a bankoknak, amelyek a mai napig elfogad tőlük az Európai Központi Bank fedezetül, amikor euróhitelt vesznek fel. A HFSF tőkéjét az ország négy legnagyobb pénzintézete adta össze, miután rendezték tőkehelyzetüket.

Ez a pénz minden egyéb feltétel nélkül a kormány rendelkezésére áll - jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva egy bankár, aki tisztában van az athéni vezetés terveivel. Bármikor rá tehetik a kezüket erre a forrásra - tette hozzá.

A kormány a családi ezüst egyéb elemeihez is hozzá akar nyúlni: a nyugdíjalapok megtakarításait és a közszféra bizonyos forrásait nézték ki, amelyeket speciális pénzügy tranzakciók keretében használnának fel a költségvetés márciusi finanszírozási igényei teljesítéséhez. A kormány az állami adósságkezelő központon keresztül férhet hozzá ezekhez a pénzekhez, amely 15 napra vehet fel kölcsönt az érintett alapoktól - mondta el a központ egyik tisztviselője a Reutersnek.

Durva fenyegetések

A kormány államosíthat Görögországban lévő német vagyontárgyakat, ha Berlin nem hajlandó tárgyalni a további második világháborús kártérítésről - jelentette ki Nikosz Paraszkevopulosz igazságügyi miniszter a kérdésről tartott parlamenti vitában a Der Spiegel tudósítása szerint. Ezzel rátett egy lapáttal főnöke, Alekszisz Ciprasz megjegyzéseire, egyebek mellett a németek morális kötelezettségeit emlegető mondatára. A Daiwa Capital Markets pénzügyi szolgáltató cég elemzői viszont úgy látják, hogy az athéni kormány hónapjai vannak megszámlálva. Akár enged a donorok követelésének azaz folytatja a megszorító gazdaságpolitikát, akár nem, bukásra van ítélve még a nyár előtt, még akkor is, ha az utóbbi mellett dönt, s ezzel megmenti a görög eurót.

Régi vita

Alekszisz Ciprasz kedden ismét elővette azt a görög követelést, amely szerint Németország további jóvátételt kellene fizetnie Görögországnak az 1941-1944-es náci megszállás alatt okozott károkért. Azzal vádolta Berlint, hogy trükkökkel akarja kikerülni ezt a kötelezettségét. A német vezetés a múlt hónapban azzal utasította vissza a felvetést, hogy a német újraegyesítéshez vezető nagyhatalmi tárgyalásokon 1990-ben végleg lezárták a második világháborús kérdéseket.

Az athéni kormány azonban parlamenti bizottság elé akarja vinni az ügyet. Ciprasz szerint az újraegyesítési tárgyalások csak a jogi kereteket teremtették meg a hasonló viták rendezésére, ami elől Berlin folyton kitér. Mostanában sok szó esik a morálról Európában, ám vajon ez a kérdés nem tartozik-e az erkölcsös viselkedés fogalomkörébe? - tette fel a szónoki kérdést.

Athén hivatalosan nem jelölte meg mennyi pénzre tart igényt. Berlin szerint Németország 1960-ban kifizetett 115 millió márkát (59 millió eurót), amivel lerótta kötelezettségeit, ám Ciprasz úgy gondolja, hogy ezzel csak az áldozatokat kompenzálták, nem azt a rombolást, amit a náci megszállás okozott.

Új vita

Nem alakulnak simábban Görögország és az eurózóna pénzügyminisztereinek szerdán kezdődő tárgyalásai sem - derült ki az ekathimerini.com hírportál jelentéséből. Az athéni kormánynak azzal kell számolnia, hogy felőrölte barátai türelmét is. A görögökkel szemben megértő Franciaország pénzügyminisztere, Michel Sapin például arról beszélt a hét elején, hogy a szándékok deklarálása és szlogenek hangoztatása után elérkezett a számok, a megbízható adatok bemutatásának ideje.

Ha minden így megy tovább, annak összeomlás lesz a vége - idézte Andrew Lynch londoni elemző véleményét a görög internetes site. Mindként félnek be kellene fejeznie a kardcsörtetést és a lehető leghamarabb meg kellene állapodniuk egymással. Ha nem így lesz, akkor belefuthatnak egy véletlen balesetbe - például egy görög bank csődjébe -, ami igencsak fájdalmas kész helyzet elé állíthatja őket.

A nagy görög trükk

A görög kormány próbál megszorításellenes szövetséget építeni az eurózóna déli államaival, köztük Olaszországgal és Franciaországgal, ám a szóba jöhető országoknak más-más ok miatt az az érdeke, hogy a németek oldalára álljanak - állítja Mujtaba Rahman, a londoni Eurasia Group kutatóintézet elemzője. Így Európa legeladósodottabb országa egységes fronttal találja szembe magát, amelynek élén ráadásul a spanyolok és a portugálok állnak.

Ezek kormányai választások előtt állnak, olyan ellenfelekkel szemben, amelyek a nagyobbik görög kormánypárthoz, a radikális baloldali Szirizához hasonló igényekkel lépnek fel. Nyilván nem érdekük, hogy a Sziriza sikerrel gyakoroljon nyomást az európai hitelezőkre.

Kiderült a görög kormány újabb trükkje is, amellyel el akarják tüntetni az EU-ECB-IMF trojkát, miközben - a donorok elvárásának megfelelően - nem akadályoznák meg, hogy a trió szakértői Athénban ellenőrizzék a költségvetést. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint a három intézmény képviselői nem léphetnének görög földre egyszerre, csak egymás után. Azaz az athéni vezetés külön-külön egyezkedne velük. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter erre csupán annyit jegyzett meg, hogy tanult kollégájának felül kell vizsgálnia ötleteit.

napi.hu