A helyi sajtóbeszámolókra támaszkodva a Reuters arról tudósított, hogy a halálos áldozatok közel 90 százalékát lelőtték, és összesen a negyedüket érte halálos fejlövés. Habár a junta szóvivője mindössze 164 halálos áldozatról számolt be a tüntetők oldaláról, egy emberi jogi szervezet kalkulációi szerint 330 ember adta az életét a mianmari szabadságért.

A hadsereg brutális fellépése nagy felháborodást váltott ki a nyugati világban, valamennyi európai és észak-amerikai hatalom elítélte a történteket, és még szankciókat is vetettek ki a junta több vezetője ellen. Számos délkelet-ázsiai ország is kifejezte nemtetszését, Indonézia például válságtanács összehívását is kezdeményezte már.

Az Amnesty International korábbi beszámolója szerint a hadsereg által alkalmazott taktikák alapján egyértelműnek tűnik, hogy ölési szándékkal lőnek a tömegbe. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a halálos áldozatok negyedét fejlövés érte, amely célzást feltételez.

A tüntetések során életüket vesztük 90 százaléka egyébként férfi volt, és valamennyivel több mint harmaduk 24 év alatti. A hadsereg legfiatalabb halálos áldozata Khin Myo Chit volt, aki mindössze hétéves volt, amikor halálos lövés érte, míg a legidősebb Win Kyi, aki pedig 78 évesen vált a junta brutalitásának áldozatává.

A mianmari hadsereg még február 1-jén követett el katonai puccsot az addigi vezető, Aung San Suu Kyi ellen, akit választási csalással vádoltak meg. Mianmar ezzel ismételten szakadékba zuhant az ígéretesnek tűnő demokratizáló kísérletek ellenére.

A demonstrációk azóta folyamatosnak tekinthetők, gyakorlatilag nincs olyan nap, amikor ne vonulnának a mianmariak tömegével az utcára. A kiemelten magas halálozási számok mellett a letartóztatottak száma is súlyos, emberi jogi csoportok már 3000 fölé becsülik. (liner.hu)