Előtte "kipróbáltuk" már az "ázsiai kistigreseket", voltunk „interkontinentális térszerkezeti fordítókorong” az „új selyemút” és az „új borostyánút” találkozásán, "kelet-európai banán", simán csak Európa növekedési motorja -- a skandináv modell pont így fog kimúlni, mielőtt Matolcsynak alkalma lehetett volna megérteni, egyáltalán mi az. 

Majd a Neumann egyetemen szorgos tanársegédek beszúrnak egy szemináriumot erről is -- így:

A skandináv modell harmadik fázisa a Kárpát-medencei magasspirálban

 -- az "okos tavak" program és a "nyugat-magyarországi modernizációs vonal" közé, illetve amikor végre összeomlik ez a lázas, dilettáns kleptokrácia, akkor utána évekig foghatják sóhajtozni, hogy az elmélet jó volt, csak a gyakorlatba csúszott hiba... ennyi.

Míg ki nem halnak ők is és a vicclapokon kívül máshol nem találkozunk majd prof. Matolcsy nevével mint a magyar szellem XXI. század eleji megtestesülésével.

A helyzet momentán úgy néz ki, hogy az Orbán-Matolcsy-Varga tengelynek a leghalványabb ismeretei nincsenek egy versenyképes gazdaság felépítéséről, ezért teljesen mindegy, hogy melyik modellel hozakodnak elő a híveik megnyugtatására.

Forrás: hafr.blog.hu

Ami a skandináv "modellt" illeti, ez csak az ignoránsok számára modell, a többiek tudják, hogy olyan kulturális, gazdaság- és társadalomtörténeti kontextus része, amelyet éppen annyira lehet itthon reprodukálni, mint Szingapúrt vagy a Holdat -- illetve az utóbbit könnyebb, erre van is próbálkozás.

Csak néhány kiragadott kulcsszót az északi gazdaságtörténetből, amelyek mind -- nagy részben vagy teljesen -- hiányoznak nálunk:

• lutheranizmus,
• gazdasági individualizmus,
• szolidaritás, bizalom,
• átláthatóság,
• innováció,
• polgári állam.

Ezek nélkül teljesen értelmetlen skandináv modellről beszélni, még ha valaki komolyan törekedne is rá. Több évszázados más típusú fejlődésről van szó.

Ellenben a magyar gazdaságot különösebb hókuszpókusz nélkül valós növekedési pályára lehetne állítani -- nyilván nem az említett urakkal, akik tökéletesen inkompetensek -- a társadalom modernizációjával és a nemzeti értékszemlélet szívós átalakításával.

Ehhez általában az értékteremtés fogalmát kellene megértetni az emberekkel a mai sötét ostobaságok helyett, megmutatni, miért fontos a tanulás, a folyamatos fejlődés és az innováció, miért fontos a versengő kooperáció, mi a teljesítmény és a munka közötti különbség, mi az érték és a bér közötti összefüggés, mire jó a piac és mire (nem) jó az állam, mi a hatékony politika -- lenne még pár ötletem, amikhez képest éppen az ellenkező irányban halad ez a brancs.

Jó lenne tehát, ha felhagynának az unortodox ostobaságok és a 2030-ban bekövetkező megigazulásunk hangoztatásával, hanem vinnék a pénzüket és vennék a sátorfájukat, hagynának végre békében magunkhoz térni.

Szerző: Béndek Péter/hafr.blog.hu