Recep Tayyip Erdoğan török elnök utasítást adott, hogy vizsgálják meg, hogyan alakítható át a Hagia Szophia egykori székesegyház mecsetté – értesült a Hürriyet török napilap. - írja a Magyar Nemzet

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) gyűlésén állítólag az államfő figyelmeztetett, hogy nagyon óvatosan járjanak el az ügyben. Tervei szerint, ahogyan Isztambul másik nevezetessége, Ahmed szultán mecsetje – ismertebb nevén a kék mecset – is egyszerre turisztikai látványosság és szent hely, úgy hasonlóan működhetne a Hagia Szophia is.

Az ortodox bazilikát a VI. században építették, a keresztény világ fontos központja volt, míg muszlim kézre nem került. II. (Hódító) Mehmed szultán 1453-ban foglalta el Konstantinápolyt, győzelme után állítólag első útja a Hagia Szophiába vezetett, amit azonnal dzsámivá is alakíttatott. Az épületen számos kisebb változtatást végeztek, de alapvetően megőrizték jellegét. Amikor Mustafa Kemal Atatürk 1934-ben megalapította a modern Török Köztársaságot, a templomot múzeumként használták tovább. Azóta is így működik, bár egyes részeiben olykor imádkozhatnak a muszlim hívők. Nagyobb változást hozott, hogy 2015-ben, 85 év szünet után a Hagia Szophiában ismét idézeteket olvastak fel a Koránból, és főként az iszlám szent havában, ramadánkor ezt azóta is megismétlik. Konstantinápoly elfoglalásának évfordulóján ugyancsak közös imákat szerveznek, illetve megünneplik a diadalt: az egykori keresztény templom a hódítások, a nyugati világ feletti győzelem jelképévé vált.

Erdoğan – aki politikai karrierjét Isztambul főpolgármestereként kezdte – nem most állt előtt először az ötlettel. Az ellenzéki Jó Párt (IYI) szemére is vetette, hogy pusztán szemfényvesztésről van szó, az elnök csupán gumicsontot vet a népnek, hogy elterelhesse a figyelmet a valódi, gazdasági problémákról.

A párt a parlamentben is indítványozta, hogy vizsgálják meg a Hagia Szophia mecsetté alakításának terveit, amit azonban a kormánypártok nem szavaztak meg, állításuk szerint azért, mert előbb meg akarják várni az illetékesek jelentését.

A bazilika nemcsak bel-, de külpolitikai csatározások színterévé is vált. A török tervek hallatán Görögország azonnal tiltakozását fejezte ki, mire az elnök azzal vágott vissza, hogy a Hagia Szophia teljes mértékben Törökország belügye, amibe Athén nem ütheti bele az orrát. A Földközi-tenger gázlelőhelyei miatt az utóbbi időben egyébként is újra pattanásig feszült a két ­NATO-szövetséges viszonya.

Csak olajat öntött a tűzre, hogy Nikosz Panajótopulosz görög honvédelmi miniszter a közelmúltban egy interjúban arról beszélt: mindent megtesznek a fegyveres konfliktus elkerüléséért, de a görög hadsereg készen áll a katonai megoldásra is. – Ne mondjatok ilyen ­rossz vicceket, mert még visszafelé sülnek el! – reagált Ömer Çelik, az AKP szóvivője.

Azt azonban, hogy puszta tréfánál azért többről van szó, jelzi, a Földközi-tengeren rendszeresen összeakadnak a török és a görög hadihajók. Szót emelt a mecsetté alakítás ellen az orosz ortodox egyház is, emlékeztetve: a bazilika a mai napig fontos hely a keresztények életében. A görög sajtó sietett emlékeztetni, hogy az Egyesült Államok vallásszabadságot vizsgáló jelentése is arra figyelmeztette Törökországot, tartsa tiszteletben a Hagia Szophia örökségét.

magyarnemzet.hu