A Magyar Filmművészek Szövetsége sajtóközleményben írja, hogy 

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma hajnalban, hosszú és súlyos betegség után, Tarr Béla filmrendező elhunyt. A gyászoló család kéri a sajtó és a közvélemény megértését, valamint azt, hogy ezekben a nehéz napokban nyilatkozattétel céljából ne keressék őket.

Édesapja id. Tarr Béla díszlettervező volt, többek között a Magyar Állami Operaházban; édesanyja, Tarr Mari (született Huszt Mária; 1934–2023) a Madách Színház elismert súgónője. Tarr Béla amatőrként kezdett filmezéssel foglalkozni. 1977-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt rendezői szakon. 1981–1990 között a Mafilm rendezője, 1981-ben más rendezőkkel közösen megalapította a Társulás Stúdiót, amely négy évig működött - írja a port.hu. 

1987-től működik együtt Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas regényíróval.

Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.

2007 májusában a cannes-i fesztiválon a Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmjével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában.

2011-ben pedig az utolsó filmje, A torinói ló versenyzett és nyerte el az Ezüst Medve díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.

2022-től a Freeszfe Egyesület elnöke volt.

Tarr Béla 22 évesen készítette el első nagyjátékfilmjét, a Családi tűzfészket

Tarr tizenévesen kezdett amatőr dokumentumfilmezéssel foglalkozni. Mialatt hajógyári munkásként dolgozott, figyeltek fel rá a Balázs Béla Stúdió fiatal filmesei, akik „kívülről behozott” emberként pénzt és nyersanyagot biztosítottak számára. 22 éves volt, amikor a stúdió pénzéből elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Családi tűzfészket. Tarr eredetileg dokumentumfilmet akart csinálni egy kilakoltatott pesti családról, azonban a rendőrség nem engedte a helyszín közelébe. Ekkor döntötte el, hogy dokumentum-játékfilmet készít a témáról amatőr szereplőkkel, valós helyszíneken, improvizált dialógusokkal (ami igencsak népszerűnek számított a „budapesti iskola” körében). Az amatőr-költségvetésből, bármilyen fizetség nélkül hat nap alatt elkészített film egy csapásra ismertté tette a fiatal rendező nevét, és a magyar dokumentarista film leghíresebb alkotásává vált.

Tarrt első filmje bemutatása után felvették a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1981-ben végzett. Főiskolai évei alatt leforgatta a bemutatkozó filmjéhez hasonló, szintén dokumentarista stílusú Szabadgyalogot. Főiskolai vizsgafilmjeként elkészítette a Macbeth tévéjáték-változatát Cserhalmi György főszereplésével. Szintén 1981-ben Tarr több más fiatal filmessel megalapította a Társulás Filmstúdiót, amelynek feloszlásáig (1985-ig) tagja.

1982-ben forgatta Tarr a még mindig dokumentarista stílusú, de immár profi színészeket felvonultató Panelkapcsolatot (amelyben Koltai Róbert és felesége, Pogány Judit egy lakótelepen élő házaspár mindennapjait ábrázolták), 1984-ben készült az Őszi almanach című színes nagyjátékfilm, amely a rendező első eltávolodása a realizmustól, szándékosan szürreálisabb, stilizáltabb alkotás.

Az 1987-es Kárhozat jelentette azt az ugrást Tarr számára, amely meghatározta az elkövetkezendő két évtizedben készített filmjeit. A Krasznahorkai László novellájából, Víg Mihály zenéjével készített film nem csupán egy virágzó munkakapcsolatot, de egy átfogó stílust is elindított a magyar filmművészetben. A fekete-fehér, lepusztult tájon játszódó, lassú és nagyon hosszú (többször akár tízperces) snittek meghatározóvá váltak a rendező művészetében. Ezen filmek időrendi sorrendben a következők: Kárhozat, Szürkület, Sátántangó, Szenvedély, Werckmeister harmóniák,  A londoni férfi, és utolsó filmje, A torinói ló.

 2017-ben A világ végezetéig címmel interaktív kiállítást rendezett Amszterdamban. A nyolc fejezetből álló vizuális utazás olyan címeket visel, mint a kerítés, a fa, ablakok, gyerekek, konyha, nyitányok, napfogyatkozás és Mohamed. Noha könnyen kapcsolatba lehetne hozni a menekültek és Európa viszonyával, a kiállítás semmiképpen sem a migrációs kérdésről szól, hanem az emberi méltóságról. Az összeállításhoz alapvetően korábbi filmjeiből mazsoláz, de a kiállításra egy egészen új jelenetet, vagyis „rövidfilmet” is forgatott, rendezett Muhamed címmel. Tarr Béla szerint a kiállítás teljes eddigi életművét sűríti magába, foglalja össze.

2019-ben a Bécsi Ünnepi Hetek keretében mutatták be Tarr Béla új „nem filmjét”, a Hiányzó embereket.

2025 áprilisában mesterkurzust tartott Barcelonában. Az eseményen a Barcelonai Filmiskola igazgatója Pere Alberó úgy fogalmazott, hogy a „legfontosabb élő filmrendező”. A művész életműdíjat is kapott D’A – Festival de Cinema de Barcelona eseményen. A spanyol fesztivál első ízben adott át ilyen jellegű elismerést, amivel rögtön a magyar rendezőt díjazták.

2025 júniusában a budapesti Pride-on beszélt Tarr Béla.  A Kossuth-díjas rendező elmondta, „talált” egy régi-régi dokumentumot, amelyet úgy hívnak, hogy Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, ebből olvasott fel néhány gondolatot. 

Minden személynek egyenlő joga van arra, hogy ügyét független bíróság méltányosan tárgyalja. Senkinek a magánügyébe nem szabad önkényesen beavatkozni. Minden személynek joga van az ilyen sértésekkel szemben a törvény védelmére. Mind a férfinak, mind a nőnek a nagykorúság elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. Minden személynek joga van a békés célú gyülekezés és egyesülés szabadságához. Minden személynek joga van a szociális biztonsághoz

– idézte Tarr Béla a dokumentum pontjait, hozzátéve, hogy jó régi, 1948-ban fogadták el, és utalt arra, hogy szerinte ezek a jogok ma sérülnek Magyarországon. 

2025 novemberében  jelent meg Beton.Hofi klipje, a Tarr Béla. És ugyanezen a napon Tarr Béla hivatalosan Budapest díszpolgára lett. (Index)

Címlapkép forrása: Karácsony Gergely/Facebook - Fotó: Gordon Eszter