- Engedélyezni kell az AstraZeneca vakcina beadását a 65 év felettieknek is - mondta a német immunológiai társaság elnöke, Carsten Waltz a BBC4 műsorának, azt is javasolva, hogy Angela Merkel is ezt az oltóanyagot adassa be magának, hogy meggyőzze az embereket a hatásosságáról. Németország 1,17 millió adag AstraZeneca vakcinát kapott, amiből mindössze 300 000-et tudtak felhasználni, ez nagymértékben hátráltatja az oltási programot. A német egészségügyi hatóságok úgy adták ki az AstraZeneca oltóanyagának engedélyét, hogy azzal csak 65 év alattiakat lehet beoltani, ezzel mélyen aláásták az oltóanyagba vetett bizalmat. A német egészségügyi hatóságokat más tagállamok is követtek, például Franciaország, Olaszország és Magyarország is.

AstraZeneca: a legnagyobb reménység

A kezdetben oxfordi vakcinaként emlegetett oltóanyag sokáig a legreményteljesebbnek tűnő fejlesztés volt, de közvetlenül az engedélyeztetés előtt viták kereszttüzébe került. A novemberben a fejlesztők ellentmondásos adatokat publikáltak a vakcina hatékonyságáról, amely zavarba ejtő módon kisebb adagoknál nagyobb hatékonyságot látszott mutatni. A tudományos világ rámutatott az ellentmondásokra, amelyet a média és a tőzsde is felerősített.

Az AstraZeneca kármentésképpen új adatokat publikált, amiből kiderült, hogy az ellentmondást az okozta, hogy a magasabb - 90 százalék fölötti - hatékonyságot csak kisebb tesztcsoportoknál mutatta a vakcina, ezt a tényt igyekeztek ügyetlenül elkenni. Ezzel együtt a vakcina még mindig biztosan legalább 70%-ban hatékony, vagyis megfelelő védelmet biztosít a koronavírus ellen. (A szakértők gyakorlatilag egyetértenek abban, hogy 50%-os hatékonyság fölött érdemes egy vakcinát beadni.) Ugyanakkor a cég szavahihetőségét csúnyán aláásta az incidens.

A brit hatóságok még decemberben, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig januárban engedélyezte az AstraZeneca oltóanyagát. Ezután jött az újabb csapás: a német egészségügyi hatóság csak a 65 év alatti korosztálynak javasolta az oltóanyag beadását. Ezt azzal indokolták, hogy az idősebb korosztályra vonatkozóan nem áll rendelkezésre kellő dokumentáció. Emmanuel Macron ezt januárban úgy fordította le, hogy a vakcina "kvázi hatástalan" az időseknél. Így a németen kívül a francia, az olasz és többek közta a magyar hatóságok sem javasolták az AstraZeneca alkalmazását az időseknél.

A skótok szerint a Pfizernél is jobb

Mindez átírta az oltási terveket is az Európai Unióban, ugyanis az AstraZeneca az egyik legkönnyebben gyártható, tárolható, szállítható vakcina, amely némiképp olcsóbb is, ezért meglehetősen sokat rendeltek belőle. A német hatóság döntése hangos tiltakozást váltott ki a brit kormányból és a hatóságból, hiszen ez egyrészt azt sugallta, hogy a britek egy nem hatásos vakcinával oltják az időseket, másrészt egy brit cég piaci pozícióit rontották. Másrészt a német hatóságok javaslata olyan nem várt hatással járt, hogy nem csak az idősek, hanem minden korosztály elkezdte elutasítani az AstraZeneca vakcináját.

Azóta azonban újra változott a helyzet, mert február 22-én a skót egészségügyi hatóság újabb adatokat publikált, köztük 490 000 olyan ember adatait, akik az AstraZeneca oltóanyagát kapták. A jelentés szerint az oltás után négy héttel felvett adatok alapján 94%-ban csökkentette annak az esélyét, hogy valaki koronavírus-fertőzéssel kórházba kerüljön. (a Pfizer esetében ez a szám 85% volt.) A nyolcvan évesnél idősebb korosztály esetében a beoltottaknál 81%-kal csökkent a kórházi kezelést indokolttá tevő COVID19 megbetegdés kockázata. Ez erősen arra utal, hogy az Osford-AstraZeneca oltás az időseknél is hatásos.

A német oltóanyag-bizottság vezetője, Thomas Mertens pénteken már jelezte is, hogy a skót kutatások fényében hamarosan változtatnak az ajánláson, ehhez azonban további információkra várnak a Skót Közegészségügyi Hatóságtól. Kérdés, hogy azok az országok, amelyek önálló vizsgálatok nélkül gyakorlatilag a németeket követték, mit lépnek ezután. (Euronews)