Egyre kevesebb közfoglakoztatott van, azonban rekord közelébe emelkedett a(z átmenetileg) külföldön dolgozók száma. 

Az idei második negyedévben 4 millió 510 ezerre emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami 36 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest. Mindeközben már csak 155 500-an vannak munka nélkül, csaknem 10 ezerrel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 3,3%-ra csökkent, ami új történelmi (a rendszerváltás óta nem látott) mélypontot jelentett, és gyakorlatilag teljes foglalkoztatásnak tekinthető. 
Meglepő dolog derült ki a külföldön dolgozó magyarokról

A számok mélyére nézve látható, hogy 109 ezer közfoglalkoztatott volt a második negyedévben, közel 60 ezerrel kevesebb, mint tavaly április és június között. Utoljára 2013-ban tapasztalhattunk ennél alacsonyabb közfoglalkoztatotti létszámot. Egyre több közfoglalkoztatott találja meg a helyét az elsődleges munkaerőpiacon, miután a fokozódó munkaerőhiány miatt a vállalatok jelentősen csökkentették a felvételi kritériumokat. Ha azonban a több mint 100 ezer közfoglalkoztatottaknak nem lenne állása, akkor most 5,6%-os munkanélküliségi rátát látnánk az országban. 

Mindeközben az átmenetileg külföldön dolgozók (akik még rendelkeznek magyar lakhellyel) száma 117 ezerre emelkedett, ami 10 ezer fős növekedés éves alapon. Utoljára 2016-ban dolgozott több magyar külföldön, amikor történelmi csúcsot döntött a létszámuk. 

A 2016-17-es tetőzést követően 100 ezer alá csökkent az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok száma, azonban a 2018 tavaszi mélypontot követően újra gyors emelkedést láttunk, és mostanra közelítünk a korábbi rekordhoz, ami 121 ezer volt. Mindez azért meglepő, hogy korábban sokan azt várták, hogy csökkenni fog a külföldön dolgozó magyarok száma. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt években látott gyors hazai bérnövekedés nem igazán tartja itthon a magyarokat, miután a nyugati és a hazai bérek közötti különbség továbbra is óriási.

A második negyedévben: 

• A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség stagnált, a munkanélküliek száma 88 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,4% volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 9,4 ezer fővel, 68 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 3,2%-ra csökkent.
• A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 10,8%-ra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9%-ra csökkent, az 55-74 éveseké 2,5% volt.
• A munkanélküliség átlagos időtartama 14,4 hónap volt, a munkanélküliek 35,6%-a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
• A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, valamint 1,8%-os értékekkel. A legmagasabb, 6,3%-os munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A régiók többségében a munkanélküliségi ráta stagnált, vagy kismértékben csökkent, a legnagyobb változás Dél-Dunántúlon volt, ahol a ráta értéke 1,3 százalékponttal, 4,5%-ra csökkent.

portfolio.hu