h i r d e t é s

Megtámadták Trump végvárait a finisben

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Megtámadták Trump végvárait a finisben

2020. október 28. - 12:32

 

Miközben tartják magukat azok a vélemények, amelyek szerint Trump megint rácáfol a kutatásokra. Biden célba vette az elnök legerősebb bástyáit.

Joe Biden és Donald Trump - Forrás: Associated Press

Joe Biden, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje és Kamala Harris alelnökjelölt az elnökválasztási kampány utolsó hetében az Egyesült Államok olyan államait keresi fel, amelyek a Republikánus Párt bástyáinak számítanak - írja a Financial Times.

A választási küzdelem kezdetén Georgia, Iowa vagy Texas nem szerepelt azok között az államok között, amelyekben egy demokrata elnökjelöltpárosnak nyerési esélyei lehettek volna. A Biden-Harris páros magabiztosságát mutatja, hogy most ezekben töltik a kampány hátra lévő idejét.

Biden például éppen egy héttel a szavazás előtt, kedden Georgiába látogatott, amely 1992, Bill Clinton elnökké választása óta nem szavazott a demokrata elnökjelöltre. Pénteken Iowa következik, ahol Donald Trump elnök, a republikánusok elnökjelöltje 2016-ban kilenc százalékponttal páholta el akkori demokrata ellenfelét, Hillary Clintont. Biden Iowában csupán hibahatáron belül, 1,7 százalékponttal van Trump előtt a Financial Times elemzése alapján, amelyet a Real Clear Politics közvélemény-kutató intézet adatai alapján végzett. Georgiában fej fej mellett állnak.

Úgy gondolják, nyerhetnek

A demokrata kihívó kampánystábja úgy látja, hogy még ezeket a republikánus erődöket is bevehetik - értékeli a helyzetet Kyle Kondik, a University of Virginia Center for Politics kutatója. Az elnökjelöltek legértékesebb erőforrása az idejük, amit be kell osztaniuk a kampányrendezvények között. Ha úgy látják, hogy Bidennek érdemes Georgiába vagy Iowába mennie, az azt jelzi, hogy esélyt látnak a győzelemre ezekben az államokban is.

Ezzel egyben arra kényszerítik a Trump-kampányt, hogy szintén sok pénzt költsenek el a korábban biztosan kézben tartott államokban reklámokra, illetve a republikánus jelölt kénytelen a feltétlenül szükségesnél több időt tölteni ezekben. A pénzt és Trump idejét ezzel máshonnan vonják el - mondja Andra Gillespie, az atlantai Emory University politológus professzora. Ez arra utal, hogy Biden stratégiai nézőpontból kényelmes helyzetben érzi.

A Financial Times-Real Clear Politics adatai szerint országos szinten Biden 8,6 százalékpontos előnyben van Trumppal szemben, ami a kritikus ingadozó államokra persze kevesebb. Pennsylvania államban ugyan 5,6 százalékpontos előnyt mutat a választási barométer, ám a demokrata elnökjelölt ezt sem tekinti biztosnak. Ez magyarázhatja, hogy az összes többi államnál többször fordult meg ott a demokraták augusztusi elnökjelölt-választó konvenciója óta.

Új ellenfél

Donald Trump szintén az úgynevezett csatatér államokban kampányol, olyanokban is, amelyeket 2016-ben elvesztett Clintonnal szemben, ám kampánytanácsadói úgy gondolják, hogy Bidennel szemben megnyerhet. Ezek közé tartozik Nevada és New Hampshire. Hektikus, igen sűrű utazási programjában azonban azok az államok állnak az első helyeken, amelyekre mindenképpen szüksége van a győzelemhez: Pennsylvania, Michigan és Wisconsin.

Eközben szembe került egy olyan ellenféllel, akivel eddig nem kellett megküzdenie. Nevezetesen Barack Obama volt demokrata elnökkel szemben, aki volt alelnöke oldalán beszállt a kampányba. Obama szintén egy kritikus államot, Floridát célozta meg. Egy héten belül kétszer is megfordult ebben az államban ostorozva az elnököt. Egyebek mellett azt mondta, hogy ha kezdettől fogva odafigyelt volna a koronavírus-járványra, akkor nem lenne az USA a fertőzöttek száma alapján az elsők között a világ országainak összehasonlításában.

 

Azért is Trump győz

Makacsul tartja magát az a nézet, miszerint a közvélemény-kutatások pontatlanok, akármit is mutassanak Trump marad az USA elnöke. Az ezt gondolók táborának tagja Jonathan Jakubowski könyvszerző, a Republikánus Párt egyik helyi vezetője. Egyik érve, hogy a felmérésekben megkérdezettek hajlamosak "társadalmilag helyénvaló" válaszokat adni a kérdésekre valós preferenciáik helyett. Ez történt a 2016-os elnökválasztáson, amit Trump Clintonnal szemben váratlanul megnyert. A legtöbb ember kerüli a konfliktust, ezért nem árulja el, hogy Trumpra fog szavazni.

A másik bizonytalansági tényező a felmérések hibatárának meghatározása. Ez jóval nagyobb lehet, mint amit feltételeznek, ami a kritikus államokban, ahol kisebb a különbség az elnökjelöltek között fordíthat a közvélemény-kutatásokban megjelenő eredményen. És a győztes mindent visz típusú választási rendszerben ez döntő lehet. A felmérést készítőkkel szembeni bizalmatlanság miatt a Trump-szavazók között többen vannak, kik visszautasítják a válaszadást.

Végül a meglepetésben bízó elemző megemlít egy Gallup-felmérést, amely szerint az amerikaiak 56 százaléka úgy látja, hogy jobban él, mint négy éve, Trump hatalomra kerülése idején. Ez az eredmény annak ellenére adódott, hogy az ország éppen a koronavírus-járvány feneketlen bugyrában vergődik.

(napi.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s