A kormány ugyan az elmúlt 8 év alapján némi sikert fel tud mutatni, és nagyon valószínű, hogy megnyeri a választásokat, ám a durva fellépés a politikai ellenfelekkel szemben megmérgezte a légkört az országban. Hódmezővásárhely földrengésként érte a magyarokat és megrendítette a Fidesz legyőzhetetlenségébe vetett hitet. De azért az ellenzéknek ajánlatos visszafognia a lelkesedését, mert sorra dőlnek be az együttműködési próbálkozások. A hatalomváltáshoz szükség volna hallgatólagos megállapodásra a baloldal és a Jobbik között, ami azonban illúzió. Pontosan ebből a megfontolásból erősítette meg 7 éve a kormánypárt a többségi elemet és törölte el 2. fordulót. De az is látszik, hogy jelentős az elégedetlenség Orbán szinte korlátlan hatalmával szemben, illetve hogy a legsebezhetőbb pontja lett bizonyos emberek szembetűnő meggazdagodása a közvetlen környezetében. És ez középtávon veszélyes lehet rá nézve.

A botrányok beárnyékolják a sikeres gazdaságpolitikát. Utóbbi ugyan nem kockázat nélkül való, de a dolgok bizonyosan jobban állnak, mint a Fidesz hatalomra jutása előtt. Annál meglepőbb ugyanakkor, hogy ez a téma nemigen szerepel a kampányban, az jóformán kizárólag a migrációra összpontosít. Itt is vannak eredmények: Orbán a végén nagyrészt rákényszerítette saját álláspontját az EU-ra. És sikerült azt a látszatot keltenie, mintha teljesen leállt volna a menekültek érkezése, illetve hogy ehhez köze lett volna a kerítésnek. És közben maga mögött tudhatja a lakosság támogatását. Kétes módon kezeli ugyanakkor a tényeket, amikor létfenyegetésként ábrázolja a bevándorlást. Ám lehet bármilyen népszerű is ez az álláspont, a magyarok mindennapjaiból jóformán teljesen eltűntek a menedékkérők. A miniszterelnök mégis erre a kártyára tesz, felerősítette az uszító retorikát Soros ellen. Nem törődik viszont az egészségügy lepusztult állapotával, a még mindig széleskörű szegénységgel.

Ezek a sokmilliárdos, közpénzekből terjesztett összeesküvés elméletek nevetségesek, az antiszemita utalások undorítóak. Kétséges, hogy célba érnek-e a választóknál. Az viszont biztos, hogy tönkretették az amúgy is kibékíthetetlen klímát. Ez már önmagában aggasztó, Ám Orbán a Soros részéről feltételezett fenyegetést ürügyként használta, hogy további lépéseket tegyen belpolitikai ellenfeleivel szemben. Lásd a „Stop, Soros”-csomagot, vagy a Jobbikra kivetett hatalmas számvevőszéki bírságot. Az ellenzék ugyan bírálhatja az autoriter jelenségeket, csak éppen a szava nem ér el a tömegekhez, mivel a sajtó nagy részét Orbán-hű körök tartják kézben.

Olyan hangulat uralkodik, amelyben a kormány ellenfelei közellenségnek számítanak. Helyzetüket jogi, illetve adminisztratív eszközökkel nehezítik. A politikus még jobban meghúzta a gyeplőt, mert minden áron meg akarja tartani a hatalmat, ám közben nagy károkat okozott a demokráciának. És kevés dolog utal arra, hogy ebben bármi változna. Egy uniós országban elfogadhatatlan, hogy a kormányfő elégtételről beszéljen. De komolyan kell venni. A politikust a választáson csak nagyon nehezen lehet legyőzni, ezért az EU-partnereknek egyértelműen állást kell foglalniuk. Merthogy a miniszterelnök túllépett azokon a politikai határokon, amelyeket be kell tartani egy demokratikus értékközösségben. (b1.blog.hu)