Napi szinten halljuk, illetve legtöbben használjuk is a stressz szót, a valódi jelentésével azonban meglepően kevesen vannak tisztában.

Ha megkérdezzük az embereket, hogy mi az a stressz, jó eséllyel nem fogunk egy összeszedett definíciót hallani, sokkal inkább néhány jellemzőjét, tünetét írják le. Legtöbben a munkával hozzák összefüggésbe, illetve a magánéletükkel kapcsolatos gondokkal, egyfajta feszültségként élik meg, ami nyilvánvalóan negatív hatással van a mindennapjaikra.

Az világos, hogy a stresszt a lehető leghamarabb meg kell szüntetni, ehhez azonban látni kell a probléma gyökerét, és tudni kell, hogyan lehet kezelni azt.

Mi is akkor pontosan a stressz?

A stressz egy válaszreakció a szervezetünk részéről, ami mindig valamilyen külső inger hatására alakul ki. Kevesen tudják, hogy kétféle stressz létezik, negatív (distressz) és pozitív (eustressz). Általában a negatív stresszről szoktunk szót ejteni, mivel az az, ami problémákat szokott okozni az életünkben. A pozitív stresszről akkor beszélünk, amikor az állapot rövid ideig tart, és azt váltja ki az érintettből, hogy jobban tud reagálni, teljesíteni az adott szituációban, mint egyébként. Ezt sokan tapasztalhatjuk például egy vizsgán, amikor a nyomás hatására eszünkbe jutnak olyan információk is, amik korábban nem, vagy amiről nem is tudtuk, hogy tudjuk.

Mi a stresszreakció, és mi a funkciója?

A stresszreakció (a stresszre való reagálás) eredeti feladata az volt, hogy az emberi szervezetet felkészítse egy potenciálisan életveszélyes helyzet túlélésére. Legegyszerűbben ezt egy sokat hangoztatott példával tudjuk bemutatni:
Ősemberünk szembe találkozik egy kardfogú tigrissel... két lehetősége van: elmenekülni előle, vagy megküzdeni vele: ezt nevezzük "Üss vagy fuss" reakciónak -bármelyiket választotta is, mozgásban végződött a történet.

Mire van szüksége a szervezetnek a stresszorral (kardfogú tigris) való megküzdéshez, (és miként éri el szervezetünk ezt)?
• oxigénre (megnövekedett légzésszám)
• energiára (megemelkedett vércukorszint)
• az energia izomhoz való eljuttatására (megnövekedett pulzusszám és vérnyomás)
• sérülések gyors gyógyulására a kivérzés elkerülésére (megemelkedett véralvadás, beszűkült vérerek)
• vésztartalékok felhalmozása (a kortizol nevű stresszhormon utasítást ad a hasi zsírpárnáknak, hogy minden lehetséges energiát tároljanak el, így megindul a hasi elhízás)
• fölösleges "terhektől" -salakanyagok- megszabadulni (stressz kiváltotta hasmenés)

Ezen a reakciók összessége megnövelte a túlélési esélyeinket, így az ember, mint faj könnyebben maradt fenn.

Mi történik a ma emberével?
Az ember a jelenben szintén megéli a stresszt: többnyire a munkahelyen, kocsiban: ülő helyzetben, olyan közegben, ahol társadalmilag sem az elfutás, sem a harc nem elfogadott. Ezek okán a szervezetben gyűlik a feszültség (vércukor, pulzusszám, légzés, vérnyomás, véralvadás, stb.), ami tartós fennállás esetén egyértelmű egészségkárosodáshoz vezet: szív és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, vérrög képződése.

Hogyan kezeljük a stresszt?

Az ősembernek nem volt szüksége stressz kezelésére, hiszen ő a stresszorral vagy megküzdött, vagy elmenekült előle, tehát mindenképpen mozgott. Ez ma sajnos kevés emberről mondható el.
A stressz kezelésére számtalan lehetőségünk van, mindegyik hatásos önmagában is, de a legjobb hatást ezek ügyes kombinálásával érhetjük el:
• jóga
• meditáció
• relaxáció
• biofeedback eszközök
• rendszeres testmozgás (a kiadós sétától az aktív sportolásig)
• autogén tréning
• megfelelő szakember felkeresése

pszichologuskereso.hu (Címlap: Fiorrás: pszichologuskereso.hu)