"A veszteség nemcsak a madárvilág számára nehéz, hanem az emberek számára is. A természet zajai fontosak az egészség és a jóllét szempontjából is" - hangsúlyozzák a kutatók, akik eredményeikről a Nature Communications című tudományos folyóiratban számoltak be.

A kutatócsoport tagjai a Citizen Science Monitoring projekt keretében olyan adatokat elemeztek, amelyek madárészlelésekről szóltak. A felvételek és a jelentések Európa 22 országából, valamint az USA-ból és Kanadából származnak, mintegy 200 ezer különböző helyről.

A kutatók az elmúlt 25 év madárdal-változásait elemezték, és megállapították, hogy szinte mindenhol csökkent a madarak énekének hangereje és változatossága is.

Ennek oka sajnos egyszerű: kevesebb a madárfaj és a fajokhoz tartozó egyedszám is. A háttérben pedig elsősorban az emberi tevékenység áll, a kutatók szerint kiemelten az intenzív mezőgazdálkodás.

Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

Minden ötödik  madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint, írta meg korábban az MTI a Guardian cikke alapján.

Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos).

Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület több ezernyi szakértője és önkéntese végzett. A 2019-ben gyűjtött adatokon alapuló eredmények a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listájának kategóriáit és kritériumait alkalmazták. Legutóbb 2015-ben adták ki a jelentést.

Európában a madarak 13 százalékát fenyegeti a kihalás, további hat százalékuk mérsékelten fenyegetett. Egy faj regionálisan kihaltnak számít, ha minimum öt éven át egyszer sem látták a kontinensen.

Milyen okok húzódnak a háttérben?

Az élőhelyek eltűnése, az intenzívebbé váló mezőgazdaság, a források túlzó kihasználása, a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlat okozza a csökkenést, amelyet a klímaválság gyorsít fel. (agroinform.hu)