A menekültek horgosi támadásáról szóló hír azonnal felvetette a kacsa, a hoax, a rosszindulatú műhír gyanúját.

A Délhír láthatóan elkezdett „futni a pénze után”, kiemelt hírként közölte, hogy a vallási fanatikusokról szóló hír márpedig nem volt kamu - írja a gépnarancs. "Bizonyítéka" egy kamu fotó, amely nem Horgoson, nem augusztusban és nem háborús körülmények között készült...

A sajtó hitelessége olyan helyzetekben különösen élesen vetődik fel, amikor a mindennapok akár valósan, akár vélten, de a penge élén billegnek. Ilyen helyzetet teremtet, nem kis részben a hatalmi kommunikáció következtében a menekültek kérdése. Így érthető, ha egy, szinte háborút sugalló hír különösen nagy érdeklődésre tarthat számot, és szinte kiált a hitelesség, a sajtóetika után.

Márpedig az utóbbit erősen karcolgatja az, ha egy hírt a média több pontjára kritika nélkül emelnek át. Ilyen helyzet alakult ki akkor, amikor a horgosi támadásról kezdtek a hírek előkeveredni. A szerb portál eredeti hírét a Délhír az eredeti, nyilvánvalóan megtévesztő képekkel vette át. Ami szinte azonnal felvetette a kacsa, a hoax, a rosszindulatú műhír gyanúját. Az mindenesetre szívmelengetőnek tűnt, hogy a blog-szférát talán olyanok is olvassák, akikben még pislákol a hitelesség iránti igény. Így szép lassan azért csak elharapódzott a kétely a hír valódiságát illetően. Volt portál, amelyik hirtelen megvilágosodott, és olyan is, amelyik minden maszatolás nélkül eleve hoax-ként közölte az ezernyi vallási fanatikusról szóló híradást.

Ezt követően kicsit furcsának tűnhet, hogy a Délhír láthatóan elkezdett „futni a pénze után”. Kiemelt hírként közölte, hogy a vallási fanatikusokról szóló hír márpedig nem volt kamu. Megerősítésként egy Bacskulin Istvántól, Horgos vezetőjétől származó telefonnyilatkozatra, valamint egy meg nem nevezett másik szemtanúra hivatkozik. Furcsa lehet talán az, hogy az ezres tömeg szinte azonnal leolvadt néhány százra. Aztán az is kiderülhet, hogy valójában nem annyira vallási fanatikusok fegyveres rohamáról van szó, mint arról, hogy a migránsokból hasznot húzni kívánó bűnözők elleni önvédelemből próbált néhány migráns csoport fegyvernek látszó botokhoz jutni. Kis különbségnek tűnik, de valahogy a régi, az autók fosztogatását osztogatásnak interpretáló viccre kezd emlékeztetni a tudósítás keltette helyzet.

Különösen, ha Horgoson Allah Akbarozó migráns tömeget emlegető cím alatti képre pislantunk. Az ugyanis sokkal inkább emlékeztet egy kirándulócsoportra, mintsem kapákkal-botokkal felfegyverzett harcos tömegre. A szerkesztőségben tehát úgy látszik banánhéjként csúszó képekkel van tele a padlás. Ez a kép ugyanis 2015. júniusának végén még a Mandiner azon cikkét illusztrálta, mely a szerb rendőrök ténykedéséről számolt be. Amely cikk esetében a kép különben szintén kakukk-tojás. A képen ugyanis nem igazán szembetűnő a szerb rendőrök jelenléte. A Délmagyar, Mandíneren idézett, cikkének illusztrációi között jelenleg mintha az említett kép tüntetne a távolmaradásával. A képről alighanem azért is hiányoznak a kapák, és rendőrök, mert eredetileg, határ felé vonuló szír migránsok békés csoportjáról készült.

A képet eredetileg a DPA tette közzé, és Spiegel portálján azt a cikket illusztrálja, mely a magyar kormányt méltatja. Annak alkalmából, hogy megszegte az EU-s megállapodásokat. Ennek a képnek a technikai fejlécét is érdemes megtekinteni. Egyrészt kiderül, hogy valóban a DPA a hunyó a kép ügyében. Valamint az is, hogy a képet „Edvard Molnar” készítette. 2015. június 19-én. Magyarkanizsán. Tehát nem Horgoson, nem augusztusban és nem háborús körülmények között. Mondhatnánk: a többi stimmel.

Miközben a horgosi polgármester, vagy egy szintén Horgoson élő névrokona, a Facebook-on a Délhír linkjét osztja meg. Mintha nem lenne saját élménye az ügyben. Miközben a sajtóetika szügyig áll már a mocsárban.

Andrew_s

gepnarancs.hu