A megfizethetőséget a jövedelmi státusz mellett az iskolai végzettség és a lakás típusa határozza meg leginkább. - írja a Napi.hu

Ha a háztartásoknak  a jövedelmükből túl sokat (35 - 40 százaléknál többet) kell lakhatásra fordítaniuk, megfizethetőségi problémát jelent, a legújabb felmérések szerint  a magyar családok 32 százaléka tartozik ebbe a körbe - állapítják meg a megfizethetőséget vizsgáló,  frissen publikált kutatásukban a Városkutatás Kft. szakértői. A kutatásban a megfizethetőség szociológiai értelmezése a jövedelmen és lakáskiadáson túl figyelembe veszi a lakásminőséget, valamint azt, hogy a lakáskiadások után megmaradt jövedelem fedezi-e az adott család társadalmilag elfogadott életszínvonalát.

A KSH 2015-ös adatfelvétele alapján a háztartások 13,8 százaléka fizet többet lakásra, mint a jövedelmének 40 százaléka; 17,2  százaléka lakik a társadalmilag elfogadható lakásszínvonalnál rosszabb lakásban, és 13,4 százalékuknak marad a lakásköltség kifizetése után kevesebb jövedelme, mint az egy fogyasztási egységre jutó medián jövedelem 60 százaléka.

Együttesen a háztartások 31,8 százaléka (mintegy 1,3 millió háztartás) érintett a megfizethetőséggel kapcsolatos lakhatási problémával - olvasható az elemzésben.

Nem meglepő, hogy a megfizethetőséggel kapcsolatos lakásproblémára legerősebben a háztartások jövedelmének egyenlőtlensége hat. A jövedelemeloszlás alapján legszegényebb 40 százalék közül a háztartások közel 60 százaléka néz szembe megfizethetőségi problémával, míg a leggazdagabb 30 százalékba tartozó családoknak a 10 százaléka. A kritikus ("nem megfizethető") lakáshelyzetben lévők közel 60 százaléka elégedetlen helyzetével, és valamivel több mint 60 százalékuk csak nehézségek árán jön ki a jövedelméből.

A teljes elemzés itt olvasható el. >>