Ahol egy réteg helyzete javul, ott biztosan lemarad a többség, ami jó a biztos Fidesz-szavazóknak, abból a társadalom alján élőknek semmi nem jut.

A kormány egyik legtöbbször megszólaló államtitkára Novák Katalin, aki az elmúlt egy hónapban 20 alkalommal jelent meg a távirati iroda híreiben. Legtöbbször a kabinet családpolitikai intézkedéseit és otthonteremtési támogatásait fényezte, ahogyan azt tette tegnap délelőtt is, amikor sokadszor is bejelentette, egyre népszerűbb a családi otthonteremtési kedvezmény (csok). Beszámolója szerint eddig 34 500 család vette igénybe a lehetőséget a tavaly júliusi bevezetés óta, ami 81,5 milliárd forintos támogatást tesz ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára hozzátette, a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatásra sikerrel pályázók 82 százaléka vállalt előre gyermeket, „ami jól mutatja, hogy a csok az otthonteremtés mellett a gyermekvállalást is képes ösztönözni”. Ez rendben is van, bár egyetlen számítás sem igazolja az optimizmust, hogy meg lehet állítani a népesség fogyását, rohanunk a 6 milliós törpeállam felé. És természetesen, ha így folytatjuk, fellendül az építőipar, a magyar lakások állapota látványosan javul.

Sikersztori ez a családpolitikában, bár akad néhány megkérdőjelezhető részlet, ahogyan a többi, simára fényezett kormányzati lépésnél is. A csok-nál maradva: pénzügyi- és ingatlanszakértők többször is arra hívták fel a figyelmet az elmúlt hónapokban, hogy a megkötött szerződések száma jócskán elmarad a várakozásoktól. Tavasszal egy építőipari cég kétezer fős mintán végzett felmérése azt mutatta, az építést vagy felújítást tervezőknek 43 százaléka akarta igénybe venni a csok-ot, de az augusztusban megismételt kutatás szerint valójában csak 21 százalékuk jutott el az összes papír beszerzéséig, a kimaradók többsége egyszerűen nem volt jogosult a kedvezményre.

Az első kiábrándulások másokat is megtanítottak az óvatosságra, így a lakásra vágyóknak ma már csak negyede, más elemzések szerint csak ötöde gondolkodik a csok igénylésében, bármilyen csábító a 10+10 millió forintos támogatás és a kedvezményes hitel lehetősége. Egy ingatlanfejlesztő és az Ipsos Zrt. piackutató közös felmérése nagyjából 100 ezerre teszi azoknak a családoknak a számát, amelyek a következő öt évben lakásvásárlásban gondolkodnak, többségük Budapesten szeretne ingatlanhoz jutni. Ez messze elmarad a jegybank májusi előrejelzésétől, amelyben Matolcsy György elnök szakértői azt állították, 270 ezer családot érinthet a lehetőség.

Tény, hogy valós igény van a csok kedvezményeire a megtakarítással, vagy kisebb ingatlannal rendelkezők körében, ennél azonban sokkal többen vannak azok, akik sem új lakásban, sem pedig a meglévő felújításában nem reménykedhetnek, olyan alacsony a család jövedelme. A Habitat for Humanity éves jelentése szerint a lakhatási szegénység különböző formái ma több millió embert érintenek az országban és az ő gondjaikra a csok-hoz hasonló politikai intézkedések eddig nem, vagy csak részben hoztak megoldást. Majdnem 850 ezer ember olyan háztartásban él, ahol a lakás fenntartása, a rezsi kifizetése gondot okoz. Ennél is többen vannak, akik télen nem tudják rendesen felfűteni a lakásukat, az Eurostat adatai szerint a lakosság több mint negyede él olyan lakásban, amelyben beázik a tető, vagy nedvesek, penészesek a falak, a padló vagy az alap. A szegénységi küszöb alatt élők közül majdnem minden második embert érint ez a probléma. Félmillió fiatal élt 2015-ben olyan lakásban, ahol a légzőrendszeri megbetegedések és allergiás tünetek kialakulásának esélye sokkal nagyobb az átlagosnál. A magyar lakásállomány 70 százaléka energetikai felújításra szorul, miközben a kormány a rezsicsökkentéssel épp a legszegényebbeknek segített a legkevesebbet, hiszen a tűzifa ára nem csökkent, hanem nőtt.

A kormány otthonteremtési csomagja éppen azokat a szegényeket zárja ki, akiket a legsúlyosabban érinti a lakások rossz minősége. Bizonytalan közmunkás bérre, minimálbérre nem lehet hitelt felvenni, s ha mégis hozzájutnak valamennyi pénzhez és belevágnának a vásárlásba vagy építésbe, ezt az alacsony építőipari és ingatlanárak miatt kizárólag az ország észak-keleti részén tehetik meg. Ott, ahol nincs munka és nem is lesz évtizedekig. A csok így sok ezer családot röghöz köthet ezekben a térségekben. Ezekről a nehézségekről nem esik szó a kormányzati sikerpropagandában, a nyomaiban létező középosztálynak, de főként a fideszes tábor néhány tízezer fiataljának nyújtott lakáskedvezmények elfedik milliók nyomorát.

Ilyenkor érdemes egy pillantást vetni nemzetközi összehasonlításokra is. Tegnap hozták nyilvánosságra az Európai Központi Bank jelentését 20 ország lakóinak anyagi helyzetéről. A rangsorban csak Lettország áll mögöttünk, jobbak a lengyelek, sőt még a szlovák átlagemberek is kétszer olyan gazdagok, mint a magyarok. Annak ellenére vagyunk majdnem a legszegényebbek, hogy az értékelés egyik legfontosabb eleme, van-e lakása az illetőnek, a kormány pedig mindenkit arra ösztönöz, hogy vegyen, és ne béreljen lakást.

A kormányzati sikerpropaganda távol áll a valóságtól az agrárágazatban is. Nemrég lapunk is ismertette a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) értékelését, amely szerint az ágazat teljesítménye nem éri el az 1989-es szintet, de ami legalább ekkora baj, hogy a régiós versenytársaktól is lemaradtunk.

Hosszan tartotta magát a humántárca sikerjelentése a közoktatás varázslatos fejlődéséről is, de összeomlott KLIK, a néhány hete megjelent PISA jelentés lesújtó eredménye után a propagandaszövegek aranyérmese lett az üzenet, hogy a PISA teszt rosszul kérdez, ráadásul számítógépen kell kitölteni, az egész semmit nem ér. A kormány nem ismeri a kudarcot – ahogyan a miniszterelnök sem. Ő is képes úgy hazajönni Brüsszelből egy-egy uniós csúcstalálkozó után, hogy az ország többségének egy sikeres és nemzetközi szinten meghatározó személyiség képe maradjon meg róla. Az egészségügy rohamosan halad az összeomlás felé, ezzel szemben a felemás béremelés, a vidéki kórházak uniós pénzből elvégzett felújítása a mosolygós üzenet, köretként pedig két éve hallgatjuk a fővárosi szuperkórházak utáni vágyakozást. Olyan foglalkoztatási adatokat produkál a kormány, hogy ámul a világ, csak éppen nem kötik a magyarok orrára, hogy azt is dolgozónak számítják, aki egy napig ablakot pucolt a szomszéd néninek, vagy hogy legalább 600 ezer emberről már azt sem tudják él-e, hal-e.

Plakátokon üzengettek magyarul a menekülteknek, majd uniós vezetőknek, hogy „98 százalék nem” – csak lemaradt a lapról, hogy a sikertelen népszavazáson született az eredmény. Most pedig Magyarország erősödik – ömlik ránk az utakon, tereken, a médiában. „A kormány célja, hogy az ország erősödését mindenki érezze a saját életében is”, ezért 8 pontba szedve hozzák a sikereket. A megjegyezhetetlen listát már csak azért sem érdemes alaposan tanulmányozni, mert a cikkünkben is idézett felmérések, kutatások mind a sikerpropaganda állításainak ellenkezőjét bizonyítják.

Szerző: Gulyás Erika / nepszava.hu