A nemzeti elmének valójában fogalma sincs a genderről, ahogy a nyugati társadalmak működéséről vagy a fúziós energiáról sem. Ahogy a gender, úgy a fúziós energia ellen is bármelyik Fidesz-szavazó a lehető legnagyobb magabiztossággal tud nyilatkozni ebben az országban, mert ez az ország a hárommillió atomfizikus és ugyanazon hárommillió genderszakértő országa, ezen belül is a tizenháromezer alsó-karcagi és a huszonkétezer rózsadombi atomfizikus és genderszakértő országa. És ez így van jól, mert a mi nemzeti elménk képessé teszi az alsó-karcagiakat és a rózsadombiakat is arra, hogy lényegi kérdésekben állás foglaljanak -- mármint, ha előbb tájékozódnak az aktuálisan fontos kérdésekről a tévéhíradókból és a Magyar Időkben.

Orbán legrégebbi és leghozzáértőbb harcostársa -- ha lehet ilyet mondani a hozzáértésnek ebben a tengerében --, a kiváló Kövér doktor, például oda nyilatkozott tegnap a Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlésen (nem, ez nem a magyar Országgyűlés egyelőre, csak egy lelkes avant garde), hogy "akit alávetettségbe akarnak taszítani szülőföldjén, akit ki akarnak forgatni anyagi és szellemi javaiból, annak akaratát úgy akarják megtörni, hogy először megtörik és összezavarják a tudatát." Nyilván, megint jön az ellenség, belovagol (pl. BMW-gyár és genderszakok hátán) és összezavar. Az index tudósítása szerint Kövér doktor -- egy jurta mellett állva -- rámutatott: ezzel a harcmodorral szemben csak a lélek, a szellem és az akarat erejével lehet védekezni, csak így őrizhetjük meg önrendelkezési jogunkat. (Ilyen védekezés lenne, hogy kifizetünk a BMW-nek uszkve 40 milliárdot, hogy idejöjjön összezavarni minket. Ehhez már olyan stratégiai ravaszság kell, ami magunk sem tudunk kibogozni.) Kövér doktor olvasatában "2010 után a magyar választópolgárok felhatalmazása alapján a globálissá váló politikai és gazdasági viszonyok között megerősítettük Magyarország politikai önrendelkezését, 2014 és 2018 között megerősítettük országunk gazdasági önrendelkezését, az előttünk álló időszakban pedig közösen meg fogjuk erősíteni a magyarság kulturális önrendelkezését is."

Mármost nem akarunk mi semmi jónak elrontója lenni, de csak ha megnézi a T. olvasó a mellékelt ábrát, abból mintha az tűnne ki, ha meghosszabbítjuk a máshol részletesebben adatolt trendvonalat, hogy a gazdasági önrendelkezésünk legvége Szudán tájára visz minket a GDP/fő, de még inkább a háztartások fogyasztása tükrében. Kövér úr ködös sóderéből meg mintha az világlana ki, hogy a kulturális önrendelkezés Wass Albert és a jurták közé lövi be a magyar népet -- miközben, jegyezzük meg pironkodva, a szabadságharc kitörése óta nemhogy ezermilliárdok vándoroltak a legmagyarabb magyar legközvetlenebb környezetébe, de maga Kövér doktor -- ahelyett, hogy felállíttatott volna magának egy modern vonalú jurtát a Kossuth téri kövön és beköltözött volna abba -- nyilván átmeneti megoldásként, megalkudva az ellenséggel, szerényen egy bérház egyik szintjét tette magáévá. Beszámolók szerint a négyhálószobás rezidencián dolgozószoba, díszterem és könyvtár is helyet kap majd, amelynek területét előtte 640 ezer forint/négyzetméteres átlagáron vásárolták ki a bérház kilenc lakójától, akiket hamar ki is költöztettek.

Mi, akik nem értjük a ellenség megtévesztésére szolgáló stratégiai szofisztikáltságnak ezt a szintjét csak arra tudjuk felhívni a figyelmet, hogy szó mi szó, a mi békaperspektívánkból nézve a genderszak megszüntetése összefüggeni látszik a képen ábrázolt reménytelen gazdasági helyzetünkkel: tudniillik mindkettőben a kormányzati bunkóságon túlmutató ostobaság nyilatkozik meg amennyiben azt hiszi a T. Kabinet és ennek spiritus rectorai, hogy a nemzetközileg mérhető tudás és teljesítmény az valami olyasvalami, ami az ő szintjükön buherálható. Még rövidebben: a tudásnak és teljesítménynek nemzetközi mércéi vannak, amelyek között nincs ott Wass Albert, a jurták és az ország szétrablása -- akkor sem, ha ezt mind a magyar nép érdekének állítják be. A felhalmozott tudás olyan dolog. hogy csak akkor az, ha évtizedek és évszázadok alatt felhalmozzák és mások --zömében nem Fidesz-szavazók --ennek ismerik el. Nekem semmi bajom a turulos perspektívával és Wass Alberttal, amíg megmaradnak egyes honfitársaim szórakozásának, de súlyos problémának tartom, ha megteszik őket a nemzet perspektívájának (miközben, ceterum censeo, lopnak: lopni és közben nevelni, hát ehhez tényleg pofa kell).

A genderszak megszüntetése, és főleg ezzel nemzetileg egyetérteni, egy ostoba kultúrpolitika hibás védekezése. El tudom képzelni, hogy a nemzeti kultúra etnocentrikus vonulatát -- merthogy erről van szó -- meg lehetne, netán érdemes is megerősíteni. De abban biztos vagyok, hogy ezeknek a bunkóknak valójábanfogalmuk sincs arról, hogy lehetne ezt értékesen és hatékonyan tenni. Elsősorban azért, mert se a nemzeti kultúráról, se ennek etnocentrikus hagyományáról nincs fogalmuk. Ezért nevezzük őket közkeletűen bunkóknak. Ezt a nemtudást agresszióval és rombolással helyettesítik egy olyan komplex világban, amely a diverzifikált hagyományok és a folyamatos változás keresztmetszetében él, és a magyar etnicista vezetőkön kívül senki sem hiszi, hogy az utóbbi kinyírásával segíthetné az előbbieket. A tudás komplexitásának aláásása Parragh és Kövér színvonalú emberek világképének importálásával -- mivel a tudás hosszú játszma -- kezdetben nem tűnik annyira zavarónak, de ha eléri a kritikus szintet, onnan visszafordíthatatlanná válik és olyan veszteségeket okoz áttételesen minden társadalmi alrendszerben és intézményben, amely feltartóztathatatlanul rombolja az ország gazdasági, tudományos stb. teljesítményét. 

Forrás: 1000 A Mi Hazánk / Béndek Péter blogja