Az anyag szerint a mezőgazdaságban, csomagolóiparban de még a taxisok között is vannak olyanok, akiket gyakorlatilag rabszolgának lehet nevezni. - írja az Infostart

Nagy-Britannia büszke a rabszolgakereskedelem felszámolásában játszott 19. századbeli szerepére, de most egy jelentés azt állítja, hogy nem egészen 200 évvel később, még mindig létezik az intézmény a szigetországban. A Művezetők és Munkahelyi Visszaélések Hatóság (GLAA) nevű szervezet a brit gazdaság tucatnyinál is több ágazatát nevezte meg azt állítva, hogy sok munkást rabszolgaként dolgoztatnak. Ezek között szerepel a mezőgazdaság, az élelmiszer-csomagolás, a halászat, a kagylóhalászat, a raktározás, a ruhaipar, a taxizás, kereskedelem, házimunka és szociális munka.

A brit hatóság nemrég kapott teljes jogkört a visszaélések felkutatására a 2016-os Bevándorlási törvény alapján.

„Minél többet vizsgálódunk, annál több dologra bukkanunk”

– mondta Ian Waterfield, a szervezet egyik igazgatója. Szakértők elismerik, hogy nehéz mérni, mennyire elterjedt a kizsákmányolás, de egyre több gyanús ügyről érkeznek jelentések. Egy év alatt 35 százalékkal ugrott meg a rabszolgasággal felérő regisztrált esetek száma.

A Guardian című lap megjegyzi: Európában Nagy-Britannia az egyik központ, ahová kizsákmányolás céljából visznek be dolgozókat. Az egyik ilyen jelenség az adósrabszolgaság – amikor a migránsok súlyosan eladósodnak ügynökségek felé, mivel azok törvénytelen utazási és kiközvetítési díjakat állapítanak meg. Gyakorlat a hamis egyéni-vállalkozói szerződés dolgozókra való kényszerítése is – a hatóság szerint ez is leplezi a kizsákmányolást. Ez például a takarítók, építőmunkások és virágszedők között fordul elő.

A mezőgazdaságban, építőiparban, élelmiszercsomagolásban és az őrző-védő szolgálatoknál, úgynevezett „zéró órás szerződések” terjedtek el, amelyek lehetővé teszik az azonnali elbocsájtást – annak ellenére, hogy az érintett dolgozók a gyakorlatban teljes idős munkakörben dolgoznak.

A jelentésből az is kiderül, hogy a Nagy-Britanniában jelenleg még érvényben lévő európai munkavállói jogok ellenére, például fiatal román férfiakat zsákmányolnak ki szervezett bűnözői csoportok. A legtöbb elkövető ugyanakkor brit és albán – írják a szerzők – utóbbi csoport például a kézi autómosodákat tartja kézben.

A munkásoknak gyakran napi 12-15 órát kell dolgozniuk, és vagy a minimumbérnél alacsonyabb fizetés kapnak vagy egyáltalán nem kapnak, miközben gyakran veszélyes körülmények között tevékenykednek. A brit mezőgazdaságban sok román és bolgár munkást dupla műszakban dolgoztatnak, rossz életkörülmények között, elhallgatnak komoly üzembiztonsági hiányosságokat és nem biztosítanak elég pihenőidőt. A brit szállodákban és vendéglátóiparban akár nyolcszor kevesebb napi bért kaphatnak a dolgozók, mint ami törvényesen járna – esetenként 3500 forintnak megfelelő összeget – állapította meg a hatóság.

infostart.hu