A nemzetgazdasági beruházások enyhén emelkedő trendjét kizárólag az állami költéseknek köszönheti az ország, miközben a magánszektor beruházásai jó másfél éve csökkenő trendben vannak - olvasható aportál új elemzésében.

A magánberuházások az elmúlt másfél évtizedben sosem voltak képesek tartósan hozzájárulni a GDP-növekedéshez. A 2000-2008-as időszak összességében még egész jó időszaka a magánberuházásnak, hiszen a kilenc év során csak egyszer zsugorodott a szektor, illetve három évben volt stagnálással felérő gyenge növekedés. A válság óta sokkal egyenetlenebbül alakul a magánberuházások szerepvállalása: 2011-12 után 2015-ben ismét negatív volt a növekedéshez történő hozzájárulása.

A kormányzati beruházások ugyanakkor 2012 óta egyre nagyobb ütemben járulnak hozzá a GDP-hez. A tavalyi 2,9 százalékos GDP növekedés felét az állami beruházások magyarázzák. A mennyiben 2015-ben csak az előző évi (historikusan amúgy is magas) szinten maradnak a kormányzati beruházások, akkor a magyar gazdaság mindössze 1,4 százalékos GDP-bővülésre lett volna képes.

A privát szférában is számítanak az uniós pénzek

A Portfolio.hu szerint mivel Magyarország hívta le a legtöbb uniós forrást a régióban GNI-arányosan és növekedési 2010 óta még mindig elmaradt több régiós országétól, ki lehet jelenteni, hogy EU-támogatások nélkül a régiós átlagtól messze elmaradó növekedést tudott volna produkálni Magyarország.

Ehhez hozzájön, hogy sok uniós pénz csapódhatott le a magánberuházásokban is, így az arány még rosszabb lehet. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy azokat a kifizetéseket, amelyeket Brüsszel soha nem fog megtéríteni, állampapír-kibocsátásból fedezték. Ez a portál számításai szerint 400-500 milliárd forint többletköltekezést jelent.

napi.hu