a magyaroknak pedig még az uniós átlagnál is nagyobb része, 72 százaléka véli úgy, hogy az országa előnyére válik az uniós tagság. Ez 10 százalékos növekedést jelent a 2016-os adatokhoz képest.

Csak 19 százalék gondolja úgy, hogy rosszul járunk az EU-val.

Az eredménnyel egyébként nem fértünk bele a tagállamok élvonalába, mert mindenhol nagy volt a javulás, bár csak keveseknek lett nagyobb a változás, mint Magyarországon. Még a kilépésre készülő briteknél is szűken, de abszolút többségben voltak azok, akik hasznosnak látták a tagságot. Kissé meglepő módon az olaszok látják a legkevésbé, miért lenne előnyös az EU-ban maradniuk (csak 39 százalékuk gondolja így).

Elég egyértelműen az anyagi előnyöknek örülünk. A magyarok főleg a munkahelyteremtést emelték ki az előnyök közül. Minden második megkérdezett említette a tagság három legfontosabb hozadéka között, a gazdasági növekedés erősítése és a jólét követték, az uniós átlagnak viszont csak nagyjából a fele, 16 százalék sorolta fel azt, hogy az EU hozzájárulna a biztonsághoz.

Egyetlen ponttal maradunk el az 57 százalékos uniós átlagtól, amely szerint a tagság jó dolog, és csak 8 százalék gondolja az ellenkezőjét.

Az uniós és a magyar lakosság relatív többsége is úgy véli, rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban, bár az arányuk csökkent és emelkedett azoké, akik szerint jófelé halad.

Uniós szinten 44-31 százalék az arány, Magyarországon valamivel kisebb a különbség.

Többen érzik úgy, hogy az EU-ban nem hallják a hangukat, mint akik szerint igen (58-39 százalék), de a többség szerint Magyarországon se (54-44 százalék). A kétféle vélemény közti különbség 15 százalékkal lett kisebb az EU esetében, miközben Magyarországénál nem változott.

Az Európai Parlamentet az uniós átlagnál is nagyobb arányban tartjuk pozitívnak, és a többség több hatalmat adna neki, mindkét téren nagyot változott a különbség azokhoz képest, akik ezekkel az állításokkal nem értettek egyet.

index.hu