fbpx Nem vesz tudomást a nyomorról a Fidesz | CIVILHETES

h i r d e t é s

Nem vesz tudomást a nyomorról a Fidesz

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Nem vesz tudomást a nyomorról a Fidesz

2021. november 18. - 06:37

 

A járvány tovább rontott a szegények helyzetén, számuk most 1,75 millióra tehető. Az idős nők rosszabbul élnek, mint 15 éve.

A kép illusztráció! - Fotó: H. Szabó Sándor

„Mára dél-amerikai típusú társadalmi különbségek alakultak ki (…) közel kétmillióan élnek a nyomor peremén billegve, egyik napról a másikra élve a jövedelmükből (…) Meg kell akadályozni a további leszakadást. Nem élhet az utcán egyetlen család sem”. Ezeket a gondolatokat bármelyik mostani ellenzéki párt vezetője mondhatná az Orbán-kormánynak címezve a kritikát, de valójában a Fidesz újbóli hatalomra kerülése után, 2010 májusában elfogadott Nemzeti Együttműködés Programjába írták bele. Ma éppen itt tartunk, egy szélsőségesen szétszakadt társadalomban tömegek, főként idősek zuhantak bele a nyomorba. Ezért kérhetett újabb tíz évet a miniszterelnök a párt hétvégi kongresszusán arra, hogy megszűnjön Magyarországon a szegénység.

Sem most, sem korábban nem fogalmazta meg ugyanakkor egyetlen kormánypárti politikus sem, hogy miben kellene változtatni, a „munkát és nem segélyt”, a „hálót és nem halat” sztereotípiákon túl az adatokból mindig csak azt emelik ki, amiben javulást mutatnak a számok. Az utóbbi évek világgazdasági fellendülésének hatására tagadhatatlan, hogy a szegénységgel kapcsolatos adatokban is van néhány pozitív változás, de az összkép lesújtó.

A szegénység rétegei

Az abszolút, vagy más néven mélyszegénység azt jelenti, hogy egyszerűen nincs elég jövedelme az illetőnek a létfenntartásához szükséges alapvető dolgokra, élelemre, tiszta ivóvízre, tisztálkodásra. A relatív szegénység azokat érinti, akik hozzájutnak ezekhez, csak nem a megfelelő, a környezetében elfogadott szinten. A legnagyobb baj, hogy már ez a relatív szegénység is elszigetelődést hoz magával, a tehetetlenség érzését erősíti, az ebbe a körbe tartozók többnyire nincsenek tisztában azzal sem, honnan kérhetnének támogatást, miközben a megfelelő lakáskörülményeket sem tudják megteremteni, nem jutnak normális oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, a kevés pénzük pedig gyógyszerre vagy fogorvosra végképp nem elegendő.

A TÁRKI egyik, még a nyáron megjelent kutatása azt igazolta, hogy a magyarok háromnegyede az uniós szegénységi küszöb alatt él és a pozíciónk másfél évtizede nem javult. Ráadásul az uniósnak csak 40 százaléka a hazai szegénységi küszöb. Tavaly ez az összeg 116 158 forint volt, vagyis aki ennél kevesebb havi jövedelemből élt, azt szegénynek kell tartanunk. Azt pedig, hogy mennyire az, vagyis a szegénysége mélységét az mutatja, hogy a küszöbtől mennyire marad el a tényleges jövedelme. Minél távolabb van tőle valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy valaha kitörhet ebből az anyagi csapdából. 2019-ben, amikor a szegénységi küszöb 105 259 forint volt, az ennél kevesebből élők átlagosan 67 050 forintot próbáltak meg beosztani. A tavalyi küszöb alatti átlagos jövedelem még nem ismert, de a korábbi évek tapasztalatai alapján pár száz forinttal nőhetett csak az összeg. Mivel pedig mindez a vártnál magasabb inflációval párosult, a nagyon szegények egyre kevesebb dolgot tudnak megvenni a kevés pénzükből, s ez főként a nyugdíjasokra igaz, akiknek a járandósága a csak inflációkövető éves emelések miatt egyre messzebbre kerül a dinamikusan emelkedő bérektől.

Árnyaltabban ugyan, de ezt támasztják alá a Háztartások életszínvonala című KSH kiadvány november elején megjelent legutóbbi adatai is. Az elemzés bevezetőjében az áll, hogy tavaly „a Covid19-járvány következtében kismértékben nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya” Magyarországon. A szegénység vizsgálatában egységes uniós adatok a jövedelmi helyzetet, az anyagi nélkülözést és a munkaerőpiacról való kiszorulást mutatják. (A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek a fenti három kérdés közül legalább egyben érintettek, a mélyszegénységben élők mindháromban). A nettó medián jövedelem 60 százalékánál kevesebbet keresők relatív jövedelmi szegénységben élnek, a vizsgált kilenc tételből legalább négyhez nem jutnak hozzá, nincs autójuk, nem tudnak elég húst venni vagy elmenni egy egyhetes nyaralásra, vagy olyan háztartáshoz tartoznak, ahol a munkaképes családtagok csak a lehetséges idő 20 százalékánál kevesebbet dolgoznak.

A kevésnél is kevesebb

A közmunkás alapbér évek óta alig egy-kétszáz forinttal emelkedik, s ez épp a legszegényebbeket teszi a legkiszolgáltatottabbá – mondta a Népszavának Vécsi István a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere. Szavai szerint 2010 előtt nettó 62 ezer forint volt a közmunkás átlagbér, de ezt a Fidesz kormány levitte 54 ezerre. Ráadásul a közmunkaprogramot is megváltoztatták annak idején úgy, hogy az érintettek korábban egy évben legfeljebb két hónapot dolgozhattak négy, majd később hat órában, ami azt jelenti, hogy aki ilyen munkalehetőségek után, a programban éveket eltöltve végül nyugdíjba megy, még a kevésnél is kevesebb jut neki. (D.J.)

A KSH adatai szerint tavaly 1 millió 752 ezer embert, a lakosság 18,2 százalékát érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata Magyarországon, de közülük csak 93 ezren számítottak hivatalosan mélyszegénységben élőnek. Ha minden társadalmi csoportot és valamennyi korosztályt együtt nézzük, látványos a javulás, hiszen 2010-ben még ez a kockázat a lakosság 31 és fél százalékát érintette. Ugyanakkor a 65 évnél idősebb magyar nők helyzete nemhogy nem javult, de egytized százalékkal még romlott is: a 2010-es 19 százalékról 2020-ra 19,1 százalékra. A jövedelmi szegénységben élők pedig azért lettek látványosan kevesebben 2018 óta, mert az uniós statisztikusok azóta nem általában kérdezik meg, hogy a háztartás ki tudna-e fizetni egy nagyobb váratlan kiadást, hanem az adott évben érvényes szegénységi küszöbnek megfelelő összeghatárt jelölnek meg. A módszertani váltás – papíron – majdnem 20 százalékkal csökkentette a bajban lévők arányát. Ha csak az előző évi adatokkal vetjük össze a tavalyiakat, akkor kijelenthetjük, hogy nem látványosan ugyan, de valamennyit romlott a nők, a 17 év alatti gyerekek, a 65 évnél idősebbek, a legfeljebb általános iskolát végzettek, és a foglalkoztatottak, valamint a nem aktívak helyzete. Egyértelmű, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkező 20 százalékot fenyegeti leginkább a szegénység réme, majdnem 80 százalékuk ide sorolható. Nem sikerült csökkenteni a területi leszakadásokat sem, Észak-Magyarország lakosságának több mint 28 százaléka szegény, a romák helyzete még romlott is, kétharmadukat tekinthetjük szegénynek.

Szociológusok gyakran hangsúlyozzák, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek teljesen soha nem tűnnek el, de csökkenthetők lennének. Ehhez azonban tisztességes jövedelmek kellenének, mert még a megemelt minimálbér is csak az elemi létezést teszi lehetővé, a közmunkás bér meg még ezt sem.

 

Háló nélkül nem megy

Az ország legszegényebb falvaiban a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja próbál egyfajta felzárkóztatási lehetőséget nyújtani a leginkább leszakadófélben lévő családoknak. Tasi Krisztina Tiszabőn vezeti ezt a programot évek óta, és az a tapasztalata, hogy ha kis lépésekben is, de javulnak az életkörülmények a peremvidéken. Ennek egyik oka, hogy a fiatal és középkorú munkaképes férfiak jó része az építőiparban talált magának munkát - még ha olykor a szürke zónában is –, eljárnak nagyobb városokba dolgozni, ami javította a családok anyagi helyzetét.
Éppen ezért Tiszabőn most arra összpontosítanak, hogy a női munkanélküliséget próbálják csökkenteni.
– Azt látjuk, hogy a húsz-harmincéves nők, anyukák nyitottak lennének állandó, bejelentett, normális munkára, de egyfajta finomhangolással kellene ezt megvalósítani: akár úgy, hogy differenciáltan, négy, hat és nyolcórás munkaköröket biztosítanak, hiszen akinek sok gyereke van, szívesebben vállalna részmunkát. Hozzátette: szociális háló nélkül nem lehet javítani az ilyen típusú falvakban élők helyzetén, kell a folyamatos jelenlét, a támogatás, a tanácsadás akár életvezetési, akár adósságkezelési területen, kell a most épülő bölcsőde, a gyerekház vagy épp a tanoda-program. (Doros Judit)

nepszava.hu


 

h i r d e t é s