Elutasította hétfői ülésén a minimálbér személyi jövedelemadó-mentessé tételére vonatkozó javaslat tárgysorozatba vételét az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes többsége. Az MSZP által benyújtott javaslat így nem is kerülhet a Parlament plenáris ülése elé. Az ellenzéki képviselők elképzelése szerint évi 2 008 800 forintig 15 százalékos, legfeljebb havi 25 110 forint adójóváírás csökkentette volna július 1-jétől a számított adót. Vagyis a havi bruttó 167 400 forintos minimálbér után nem kellett volna szja-t fizetni. Az efölötti kereseteknél havi 321 ezer forintig –  a 2020-as mediánbér mértékéig - sávosan csökkent volna az adó mértéke. 

A minimálbért kereső dolgozóknak ez évi mintegy 300 ezer, a bruttó 219 ezer forintos a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknak pedig évi 200 ezer forintos többletet jelentett volna.

A Fidesz elutasítása azért is érdekes, mert múlt héten a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya azt közölte lapunkkal: „a kormány elkötelezett a jövedelmet terhelő adók csökkentése mellett, és célja, hogy folyamatosan emelkedjenek a bérek Magyarországon”. Mindezt annak kapcsán jelezték, hogy rákérdeztünk: valóban elmarad-e az idén az év elején kilátásba helyezett újabb 1 százalékos minimálbéremelés. Ez Varga Mihály pénzügyminiszter szavaiból, és a múlt héten benyújtott, jövő évre vonatkozó adócsomagból következne. Aszerint ugyanis még jövőre is – egy 0,5 százalékos júliusi csökkentés után – 15 százalék lesz a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho). Márpedig az idén év elején - a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány által - kötött megállapodás szerint az idei 4 százalékos minimálbér-emelést akkor toldják meg további 1 százalékkal, ha a szocho 13,5 százalékra csökken. Ennek esélye igen kicsi, ha a kormány jövőre is 15 százalékos kulccsal tervez.

A Pénzügyminisztériumtól ugyan a minimálbéremeléssel kapcsolatos kérdésünkre nem kaptunk konkrét választ, Gulyás Gergely miniszter viszont a múlt heti kormányinfón úgy fogalmazott: a reálbér-emelkedéstől függ, hogy idén júliustól lesz-e szocho-csökkentés, és ha lesz, akkor ez megnyitja a kaput az évközi minimálbér-emelés előtt. Kijelentette ugyanakkor: az előzetes adatok alapján a reálbérnövekedés mértéke valószínűleg nem fogja elérni a feltételként szabott szintet, ezért nagyobb az esély arra, hogy év közben nem lesz minimálbéremelés, mint hogy lesz.

A 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás értelmében valóban a 6 százalékos reálbérnövekedés a 2 százalékpontos szocho-csökkentés feltétele, ám ez tavaly sem tejesült, a kormány akkor mégis mérsékelte az adóterhet. Erre egyébként épp ők maguk hívják fel a figyelmet a konveregencia-programban.

Vagyis valójában a kormányon múlik most is az évközbeni emelés: akár a munkáltatók által fizetendő szocho, akár a dolgozók által fizetett szja csökkentésével lenne erre mód. Szakács László a gazdasági bizottság MSZP-s tagja azt mondta érdeklődésünkre: javaslatuk nagyjából évi 300 milliárd forintba kerülne, a költségvetés 1,5 százalékát tenné ki. A fedezet szerinte megvan rá, ha például 70 milliárd forintos vadászkiállítás helyett a dolgozók béremelése lenne fontos a kormánynak. A bizottság kormánypárti tagjai azonban lelketlenül, egyetlen kérdés vagy megjegyzés nélkül egyöntetűen elutasították a minimálbér nettó összegének növelését célzó javaslatot. (nepszava.hu)