Lefújhatja a kormány a Kisoroszi Szigetcsúcson tervezett nagyberuházást
Vitályos Eszter fejlesztéspolitikai államtitkár a kormány elé terjeszti, hogy állítsák le a kisoroszi Szigetcsúcson az elvileg ezen a héten induló turizmusfejlesztési beruházást, mely ellen a nemzeti park is aggodalmait fogalmazta meg, és több mint hatezren tiltakoztak ellene egy petícióban - írja a telex.hu.
Szabadstrand a Szigetspiccnél - Fotó:MTI-Mohai Balázs
Vitályos Eszter, az Emmi európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt javasolja a kormánynak, hogy ne kezdődjön meg a kisoroszi Szigetcsúcson az a fejlesztési beruházás, ami ellen több ezren tiltakoztak idáig. Az államtitkár a Facebook-oldalán a következőket írja:
„Az elmúlt hetekben a közbeszédet meghatározta a kisoroszi szigetcsúcs fejlesztése körül kialakult vita. Fejlesztéspolitikai államtitkárként tudom, hogy a fejlesztések csakis a lakosság messzemenő belátásával és jóérzésével, támogatásával tudnak zökkenőmentesen végigfutni. A rendezett körülmények kialakítása mindannyiunk érdeke, ahogyan az is, hogy a végeredmény mindnyájunk megelégedésére szolgáljon! Éppen ezért, azt a javaslatot tettem a Kormánynak, hogy ne kezdődjön meg a beruházás.” - idézi a portál.
A Szentendrei-sziget legészakibb pontján, a két Duna-ág szétválásánál lévő Szigetcsúcs évtizedek óta legendás helynek számít: sokáig a nagyrészt érintetlen természeti környezet, majd később a kiépítetlenségével is összefüggő romantikája vonzott oda sokakat. Nyári napokon, hétvégéken sokan járnak ide fürdeni, kenuzni, evezni, de vannak, akik hosszabban is itt táboroznak, néhány méterre a vízparttól.
A kisoroszi önkormányzat éppen a „túlturizmusra” hivatkozva akar fejlesztésbe kezdeni a területen, mondván, nincs más választásuk, mint a társadalmi igényeket követve kiépíteni a szükséges infrastruktúrát. Az elfogadott tervek szerint a Szigetcsúcsra vezető utat lebetonozzák, a volt focipályán kibővített parkolót hoznak létre, és összesen 14 mobil konténert, 44 WC-t és harminc zuhanyállást alakítanak ki.
A terület Natura 2000 természeti védettség alatt áll, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park is védi elvileg. A nemzeti park az önkormányzati projekttel szemben többféle aggodalmat is megfogalmazott, az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal azonban lényegében elfogadta az önkormányzat által megrendelt környezeti hatásbecslésben foglaltakat, és áldását adta a projektre annak ellenére is, hogy a beruházás bevallottan tovább fogja növelni a látogatószámot a védett területen. (napi.hu)
