Németországban elkezdődött az egység helyreállításának 25. évfordulójára szervezett háromnapos ünnepségsorozat. A nemzeti ünnep alkalmából a Bundestag határozatot fogadott el arról, hogy emlékművet kell állítani a kommunizmus áldozatainak tiszteletére. Anna Kaminsky sikersztorinak nevezte a német egység 1990-es helyreállítása óta eltelt huszonöt esztendőt, de ez nem jelenti azt, hogy minden problémát sikerült megoldani - írja az Origo.

Az „ezüstjubileum” házigazdája Hessen tartomány legnagyobb városa, Frankfurt, ahová egymilliónál is több vendéget várnak. Az ünnepséget megnyitó beszédében Volker Bouffier tartományi miniszterelnök csodának nevezte Németország újraegyesítését, és hangsúlyozta:

"25 éve egyetlen lövés nélkül sikerült meghaladni a diktatúrát,"

ledönteni a falat és leszaggatni a szögesdrót kerítést. 

Százezrek ünnepelnek majd

Az évfordulós ünnepséget mindig az a tartomány rendezi, amely a Bundesrat – a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarája – soros elnöki tisztségét betölt. Ezért Frankfurt a központ az idén. A városban 300 rendezvényt tartanak, de nagyszabású népünnepélyt vagy csendes megemlékezést az ország több száz más településén is rendeznek. Például

Berlinben százezrek ünnepelnek majd

a német főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál.

Az ünnep csúcspontja Joachim Gauck államfő ünnepi beszéde szombaton a frankfurti régi operaházban. Az eseményre 1500 vendég hivatalos, köztük Angela Merkel kancellár és kormányának valamennyi tagja, Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke és Norbert Lammert, a Bundestag elnöke. Sok külföldi vendéget is meghívtak, köztük Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét és 30 menedékkérőt, akik hesseni befogadóállomásokon laknak.

Nem volt sima ügy

A Bundestagban pénteken tárgyalták a kormány jelentését az egységfolyamat aktuális állásáról. A dokumentum az eredmények mellett az utóbbi 25 év kudarcairól is szól. A kép vegyes – emelte ki a jelentést bemutató beszédében Iris Gleicke, a keleti (a volt NDK területén fekvő) tartományok felzárkóztatását folytatott munkát összehangoló kormánybiztos.

Az újraegyesített Németország első negyedszázada

az új tartományokban nem volt megbicsaklások nélküli sikertörténet,

és a folyamatos növekedés korszaka. A munkanélküliség kétszer akkora, mint nyugaton, a bérek és nyugdíjak még mindig nem érték el a nyugati színvonalat, a hat új tartomány összesített hazai összterméke pedig ugyan megduplázódott, de így is csak a 10 régi tartomány átlagának 67 százalékát éri el – mutatott rá a kormánybiztos.

Emlékmű

A Bundestag egy határozatot is megtárgyalt és elfogadott pénteken, amelyben a testület kinyilvánította, hogy létre kell hozni a kommunizmus áldozatainak emlékművét, és felszólította a kormányt, hogy még a jelenlegi, 2017-ig tartó törvényhozási ciklusban kezdjen hozzá a kezdeményezés megvalósításáról. Az emlékművet méltó helyen, Berlin központjában kell felállítani – áll a parlamenti határozatban.

Sikerek

Sikersztorinak nevezte a német egység 1990-es helyreállítása óta eltelt huszonöt esztendőt az egykori keletnémet kommunista diktatúra feldolgozásával foglalkozó szövetségi alapítvány igazgatója. Anna Kaminsky szerint ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy minden sikerült volna.

Az igazgató

a sikerek között említette a demokratikus struktúra, a jogállam megszilárdítását,

egy nyílt és sokszínű társadalom létrehozását az ország keleti felében is. A szövetségi köztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt huszonöt évben ennek köszönhetően is nagymértékben megerősödött – emelte ki.

Problémák keleten

Anna Kaminsky szerint negyedszázaddal az egység helyreállítása után ugyanakkor jelentős hiányosságok tapasztalhatók a gazdasági fejlődésben, különös tekintettel az egykori NDK területén. Ezzel összefüggésben a többi között arra utalt, hogy

a keleti tartományokban jóval alacsonyabb a munka termelékenysége,

mint a nyugatiakban, a munkanélküliség pedig kétszerese a nyugati tartományokénak.

Az igazgató mindezt elsősorban azokkal a torzulásokkal magyarázta, amelyeket a korábbi kommunista parancsuralmi gazdaság okozott, ugyanakkor azokkal a problémákkal is, amelyek az elmúlt több mint két évtizedben az új szövetségi tartományok a gazdasági fejlődésében jelentkeztek.

Idegenellenesség

Az alapítvány igazgatója szerint a korábban hagyományosnak számító „ossie-wessie”, azaz a régi és az új tartományok lakosainak mentalitásbeli ellentéteiről ugyanakkor ma már nem lehet beszélni. Ezek az ellentétek, amelyek különösen a kilencvenes éveket jellemezték, ma már nem léteznek. Vannak ugyan mentalitásbeli különbségek az emberek között, különbözőképpen gondolkoznak például északon, mint délen, ez ugyanakkor teljesen normális.

A több mint négy évtizedes kommunista uralom természetesen hagyott hátra nyomokat – mutatott rá Anna Kaminsky. Erre utalnak azok a felmérések, amelyek szerint

Németország keleti felében erősebb a bizalmatlanság az állami intézményekkel szemben.

Továbbá az is, hogy az ország keleti részében jóval erősebb az idegenellenesség, mint nyugaton – fűzte hozzá.

Nem magyarázat

Mindez az igazgató szerint főként a több évtizedes kommunista elszigetelődés hatásaival, illetve következményeivel magyarázható. Sokan azok közül, akik ma az utcákon tüntetnek, részben még az egykori NDK-ban szocializálódtak, mégpedig egy határozott, mindenekelőtt a külföldiekkel, az idegenekkel, továbbá „minden nyugatival” szembeni ellenségképpel. Ehhez jön még az is, hogy

az egykori keletnémet kommunista hatóságok valósággal szították az intoleranciát,

aminek természetszerűleg ma is érezhetők a hatásai.

Azt azonban hangsúlyozni kell – tette hozzá –, hogy huszonöt évvel az újraegyesülés után nem lehet minden szélsőséges megnyilvánulást az egykori NDK örökségével magyarázni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a radikális, szélsőjobboldali csoportok tagjai, a legutóbbi tüntetések résztvevői között sok a fiatal.

Menekültek

Az igazgató igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Németország képes-e megbirkózni a jelenlegi menekültválsággal, „Mindabból, amit az elmúlt negyedszázadban Németországban átéltem, amit az elmúlt huszonöt évben azzal kapcsolatban tapasztaltam, hogy a német emberek mire képesek, arra következtetek, hogy az ország meg tud birkózni a problémával” – vélekedett Anna Kaminsky. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez egyértelmű szabályozásokra, hosszú távra szóló integrációs koncepcióra van szükség.

Mégpedig minél előbb, mert a német szerepvállalást most elsősorban az erkölcsi segítségnyújtás kötelezettsége határozza meg, ez azonban

semmiképpen nem jelent szilárd alapot a jövőre nézve.

Az említett szabályozások, illetve integrációs program mellett Anna Kaminsky mindenekelőtt egy egyértelmű menekült-, illetve bevándorlási koncepció szükségességét emelte ki. „Ezzel egyelőre nem rendelkezünk” – tette hozzá.

MTI / origo.hu