h i r d e t é s

Vajon a 2020-as években sem lépnek elő új "ikonok"?

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Vajon a 2020-as években sem lépnek elő új "ikonok"?

2015. október 17. - 10:12
0 komment

A mindenkori fiatalság számára egész egyszerűen létszükséglet, hogy legyenek olyan karakterek a világban, akik képesek őket megszólítani, s valamilyen módon példaértékkel bírnak a kamaszok szemében. Ma egyetlen embert sem találni széles-e világon, aki megfelelne a kritériumoknak.

Mert természetesen nem gondolhatunk itt vallási vezetőkre, írókra, vagy épp államférfiakra, már csak azért sem, mert a fiatalság többnyire velük foglalkozik a legkevésbé, ami lássuk be, igencsak érthető. Egy 14-15 éves fiatalt csak nagyon ritkán érdekel a teológia, a gazdaságpolitika, vagy épp a kortárs regény. Az persze elképzelhető, hogy megjelenik nála egy buddhista imaszalag, esetleg egy Che Guevara szivarozós képével ékesített kendő, vagy mondjuk József Attila összes verseinek gyűjteménye, de vegyük észre, hogy nem igen találni minderre kortárs alternatívát, méghozzá sehol a világban,

Az ifjúság szeret lázadni, valahol éppen ez a dolga. Emiatt a legnagyobb hangsúly a zenészeken volna, akik közül az igazán nagy hatású személyiségek vagy kihaltak, vagy nyugdíjba vonultak, vagy éppenséggel az életkori közelséget figyelembe vévegyanús, hogy meg sem születtek.

Justin Bieber? Miley Cyrus? Ugyan már...

A hatvanas éveknek meg volt a maga John Lennonja és Mick Jaggere, majd a következő évtized "kitermelte" Jimi Hendrixet, Jim Morrisont és a beat költőket (akiket valóban olvastak a kortárs ifjak, méghozzá lázasan). De ne menjünk ilyen messzire. Az 1990-es évek elején élte virágkorát, még akkor is, ha rövid életű volt, a seattle-i grunge, Kurt Cobain vezetésével, aki egy egész generáció példaképe volt az USA-tól hazánkig, szinte mindenütt, ahol volt tévé és rádió.

Ma nincs kihez fordulni gondolatokért, izgalomért, ütős lehetőségekért.

Drogoztak és ittak mindazok, akiket fentebb említettünk? Igen. Méghozzá oly annyira, hogy majd mind bele is haltak az életbe többnyire 27 évesen. De azok számára, akik valaha felnéztek rájuk, ez lényegtelen volt. Nem a rock and roll életérzés őrülete volt a lényege sem Morrissonnak, sem Cobainnek.

Sokkal inkább valami olyasféle aura, ami nemhogy nem lengi körbe a mai sztárocskákat, de még csak annak sincs jele, hogy bárki is különösebbképpen keresné azt.

Pedig a hiány hihetetlen módon érzékelhető.

Még valaki egy eredeti gondolatot? Akár csak valami két akkordos dalban?

Először. Másodszor. Harmadszor...