De bármi is lesz, a Főváros és Simicska Lajos cége között évekig tarthat a pereskedés, és még hetekig tarthat az utcán az állóháború. Ha pedig közben nem tudják a hirdetéseiket kitenni, súlyos százmilliókat buknak - írja az Index.

Hétfőn tárgyalja a Fővárosi Törvényszék a Mahir-oszlopok elbontásának ügyét. A budapesti önkormányzat már elkezdte az oszlopok elszállítását, amiket a Mahir pedig már vagyonőrökkel véd. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég nem tudta elérni, hogy a bíróság megtiltsa az oszlopok elbontását, de már több pert indított az önkormányzat ellen. Az ügyben sok a bonyolult jogi kérdés. Mit tehetnek a vagyonőrök, és mit a bontók? Ki és miért veszélyes a belbiztonságra? Kinek a működése van veszélyben? Jogosan mondta fel a főváros a szerződést?

Simicska Lajos vállalkozó, a miniszterelnök korábbi bizalmasa ellen tavaly szeptemberben nyitott újabb frontot a fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzat. A közgyűlés szeptember végén döntött arról, hogy egyoldalúan szerződést bont a milliárdos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-vel, és elbontatja a budapesti közterületekről a cég mind a 761 hirdetőoszlopát.

Az indoklás szerint a rendkívüli felmondás oka, hogy a Fidesz által ellenzékből, a közgyűlésen még 2006 őszén áterőltetett szerződés előnytelen a főváros számára. Kevesellték a Mahir által vállalt 45 millió forintos minimumbefizetést és az oszlopok után keletkező nettó bevétel 15 százalékának befizetését. Kifogásolták azt is, hogy az oszlopok nem pontos adatokat közölnek a levegőminőségről, és akadozik vagy működésképtelen a wifi-szolgáltatásuk. Simicskáék a bírósághoz fordultak az ügyben, és nem távolították el a hirdetőoszlopokat a közterületekről: az első tárgyalás január 11-én, hétfőn lesz.

December 22-én Kocsis Máté rendkívüli ülést kezdeményezett a közgyűlésben, ekkor módosították a közterülethasználatról szóló rendeletet. A döntéssel december 31-ig adtak időt a Mahirnek az oszlopok eltüntetésére. Azzal a kitétellel, ha ezt nem tenné meg a cég, a főváros maga gondoskodik a bontásról – erre 150 millió forintot különítettek el –, és a költségeket majd rájuk terhelik.

Január 2-án a feladattal megbízott fővárosi tulajdonban lévő Budapest Közút Zrt. megkezdte az oszlopok eltávolítását. A reklámcég azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és őrzővédő céget rendelt a meglévő, darabonként 1 millió forint értékű oszlopai védelmére. Sokat mégis elszállítottak a helyszínről. Ezeket a Drone Media Studio találta meg és filmezte le a XIX. kerületben.

Ezután nyilatkozatcunami indult: Kocsis Máté, a főváros önkormányzati és rendészeti tanácsnoka a rendőrség segítségét kérte a Mahir hirdetőoszlopainak elbontásához, mivel a cég akadályozta a bontási munkákat. Kilátásba helyezte, hogy elvehetik az őrző-védő cégek engedélyét is, ha hátráltatják az eltávolításokat.

Bakondi György, a miniszterelnök tanácsadója erre reagálva elmondta, hogy „a karhatalom segítségét is kérheti a Fővárosi Önkormányzat az elszállításhoz. Szerinte a rendőrség által is biztosított munkálatok akadályozása belbiztonsági kérdés lehet".

Közben a Facebookon már rajongói oldal indult a hirdetőfelületek megvédésére. A szólásszabadság oszlopai nevű oldalt eddig pár ezren lájkolták.

Nehezen indokolható szerződésbontás

A főváros 2006-ban 25 évre kötött szerződést a Mahir Cityposter Kft.-vel, vagyis az még közel 15 évig érvényes lenne. A szerződés idő előtti jogszerű felbontásához erős indokok kellenének. Például az, hogy a cég nem fizette be a szerződésben leírt minimum összeget, vagy vétett volna az elhelyezésekkel szemben támasztott feltételek ellen. Azonban Tarlós István főpolgármester és a közgyűlés indoklása szerint egyszerűen csak keveset fizetett Simicska vállalkozása.

Tarlósék számítása szerint plakátmérettől függően saját reklámoszlopokkal évente akár 73-125 millió forint közötti összegre is szert tehettek volna, a Mahir Cityposter azonban nem igen lépte át a kötelezően előírt 45 milliós összeget. A cég 2014-ben például rekordot állított fel akkor, amikor 53 millió forintot utalt, pedig közben az éves árbevétele meghaladta az 1,13 milliárd forintot. A képet ugyanakkor tovább árnyalja, hogy a cég nemcsak Budapesten van jelen. Sőt, külön szerződéseik vannak több budapesti kerületi önkormányzattal is, és onnan is van bevételük.

A főváros ezért más indokokat is hozott: szerintük az oszlopok nem teljesítik a műszaki előírásokat. Állítólag a reklámcég az előírt légszennyezésmérő berendezéseket nem oda telepítette, ahova kellett. Sőt, az oszlopok nem a közvetlen környezetük egészségre káros anyagainak szintjét jelzik, hanem a Földművelésügyi Minisztérium mérőhálózatának levegőminőségi adatait használják.

Az önkormányzat szerint probléma van az általuk elvárt internetes terminálokkal is. Az ellenőreik korábban 14 helyet vizsgáltak meg: négy helyen egyáltalán nem volt oszlop, öt terminálon nem volt wifi, háromnál volt jel, de használhatatlanul gyenge. Internetezésre csupán két terminál volt alkalmas, de ott is lassan ment a letöltés.

Magyar Györgytől, a cég jogi képviselőjétől úgy tudjuk, a Mahir Cityposter „mindent megtett, de rajta kívülálló technikai nehézségek miatt más időpontban tudta teljesíteni a lehetséges fejlesztéseket.” Ezt jelezték a fővárosnak, amely elfogadta indokaikat az új ütemtervre vonatkozóan.

Vagyis az azonnali szerződésbontás ügyében elsőre gyenge lábakon áll a több mint három éves ügyekre való hivatkozás. Főként, ha a fővárosban eddig elfogadták a cég tájékoztató leveleiben foglaltakat. Ugyanígy az sem lehet erős indok, ha a főváros kevesli a befolyt pénzt, de valójában minden a megállapodásnak megfelelően történt. Mindez pedig a bíróságon Simicskáéknak kedvezhet.

Az oszlopbontások körül is vannak problémák

A Mahir Cityposter őrző-védőket bérelt fel az elszállítások megakadályozására, még egy álláshirdetést is közzétettek a Magyar Nemzetben erről. A vagyonőröknek viszont kevés lehetőségük van az elszállítás megakadályozására: jogkörük leegyszerűsítve arra terjed ki, hogy a Budapest Közút Zrt. munkatársait felszólíthatják a bontás befejezésére, és ezt korlátoltan, de fizikailag is akadályozhatják.

A vagyonvédelmi törvény szerint a munkások személyes szabadságát viszont nem korlátozhatják és csak arányos mértékben használhatnak erőszakot. Tehát hacsak az egyik bontó nem üti meg a vagyonőrt, akkor maximum az oszlop és közé állva tartóztathatja fel. Magyar azt is közölte kérdésünkre, hogy a cég jogos önhatalommal fogja megvédeni a saját tulajdonát a jövőben is.

Erre pedig lehetőségük van, mert a Ptk. szerint nem követ el bűncselekményt az, aki jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerez. Ez még a fizikai beavatkozást is lehetővé teszi, de csak indokolt esetekben – pl. megakadályozhatjuk, hogy egy rabló bejöjjön az otthonunkba, vagy megfoghatjuk azt a tolvaj, aki a táskánkkal elszaladna.

A jogosság megítélésében a folyamatban lévő eljárás bírói döntése lesz meghatározó.

A rendőrség viszont garázdaság miatt már nyomoz egy ügyben. Szerdán szóváltás  volt a bontók és két vagyonőr között: a gyanú szerint a biztonsági őrök követték a munkásokat egy benzinkútra, és ott megrongálták az autójukat, mikor azok távozni akartak. A vagyonőrök jogi képviselője az Indexnek azt mondta, ügyfelei tagadják az állítást, nem tettek kárt az autóban, és a fellépésük nem volt erőszakos.

Kocsis Máté kijelentése, miszerint visszavonatják az őrző-védő cégek vagy magánszemélyek működési engedélyét, ha akadályozzák a bontást, önmagában csak üres fenyegetés, ugyanis a vagyonvédelmi engedélyeket a rendőrség állítja ki és vonja vissza. A Fővárosi Önkormányzatnak tehát nincs közvetlen lehetősége rá, hogy ezt megtegye. Panasszal ugyan élhetnek a rendőrség illetékes osztályán, de az engedélyt csak olyan esetekben vonják vissza, ha a magánszemély vagy a vállalkozás bűncselekményt követ el az oszlopok védelmével. Ez viszont nehezen lenne bizonyítható egy még folyamatban lévő bírósági eljárás mellett.

A rendőrség azonban valamiért hatósági ellenőrzést is tartott a hirdetőfelületeket védő Legion Invictus Kft. központjában kedd este, írta meg még akkor a Népszabadság. A lapnak rendőrségi források azt állították, csupán „véletlen egybeesés, hogy éppen most tartottak ellenőrzést.” „Felháborító, elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy egy jogállamban a hatalom fenyegesse azokat a vállalkozókat és szolgáltatókat, akik szabályosan, engedéllyel a munkájukat végzik. Ez már felveti a hivatali visszaélés alapos gyanúját” – reagált Magyar György az Indexnek Kocsis Máté kijelentésére.

A belbiztonsági kockázat kifejezést, amivel Bakondi György jött elő, viszont a jog nem ismeri, így a miniszterelnöki tanácsadó ezzel semmilyen konkrét tényállást nem nevezett meg. Azzal sem állított igazából semmit, hogy a főváros számíthat „a karhatalom,” vagyis a rendőrség segítségére, hiszen rendőrt elvileg bárki hívhat: Simicskáék például minden oszlopbontási kísérletkor megteszik ezt.

Hosszú tárgyalássorozat jöhet

Ahogy már írtuk, a Mahir Cityposter Kft. bíróságon támadta meg a rendelet módosítására – megítélése szerint tévesen – alapozott szerződés azonnali felbontását. Emellett egy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett: azt kérték, hogy a bíróság tiltsa el a Fővárost az oszlopok bontásától. Valamint kötelezzen arra, hogy változatlanul élhessenek a cég használati jogosultságával, hogy teljesíthessék a megrendelőik felé lévő hirdetési kötelezettségeiket.

A kérelmet december 14-én elutasította a törvényszék, de az MTI-ben csak csütörtökön jelent meg az erről szóló közlemény. Magyar György azt közölte lapunkkal, számukra csak a döntés után egy héttel, december 22-én postázták az erről szóló levelet, ami végül csak január 5-én, alig az első tárgyalás előtt egy héttel érkezett meg hozzájuk.

„A bíró nem a bontásra adott engedélyt, hanem nem döntött arról, hogy felfüggesszék ezt” – kommentálta Magyar a döntést. Elmondta, január 11-én hétfőn, az első tárgyaláson majd újra beadják a kérelmet, amiben részletezik például azt is, hogy mekkora kárt okoz a cégnek a bontás. Abban bíznak, hogy ezután a javukra dönt a bíróság.

Magyar azt is elmondta, hogy egy új keresetet is beadtak a bíróságra, melyben már azt kérik, hogy közvetlenül tiltsák el a fővárost a jogsértéstől, és kötelezzék 600 millió forint kárbiztosíték letétbe helyezésére. A bíróság szerdán befogadta a keresetet, a tárgyalást március elejére tűzték ki, de az ehhez kapcsolt bontási tilalomról szóló kérvényt ismét elutasította a Fővárosi Törvényszék. 

Megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot is, de a sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, hogy „Tarlós István főpolgármester a pénteki Budapest infón úgy fogalmazott: január 11-ig nincs mondanivalója a hirdetőoszlopok ügyében.”

index.hu