Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke példaként említette, hogy a 2 százalékos eredményt el nem érő pártokkal – az egyéni jelöltekhez hasonlóan – visszafizettetik az állami támogatást, továbbá a külföldön szavazók névjegyzékének hitelessége érdekében valamilyen formában megismétlik az érintettek regisztrációját.

A kormánypárti politikus megjegyezte ugyanakkor, hogy a külföldön történő szavazás menetén a Fidesz csak akkor változtat, ha az Alkotmánybíróság – több mint két éve húzódó eljárása végén – elmarasztaló ítéletet hoz a témában.

Szavazhassanak levélben a kint dolgozók is

Az MSZP, az LMP és az Együtt konferencián részt vevő politikusai jelezték, alapvető kifogásaik vannak a jelenlegi választási rendszerrel, így például valamennyien lehetővé tennék a levélben történő szavazást a külföldön dolgozó magyar állampolgároknak is.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke érvelését azzal kezdte, hogy az NVI épületénél korábban történteket választási csalásnak tekintik, ezért a kormánynak számos ponton változtatnia kell. "Aki 2016-ban csalt egy választáson az 2018-ban is fog" – fogalmazott. Az Együtt vezetője a konferenciát megnyitó beszédében hosszan érvelt egy arányos képviseleti rendszer bevezetése mellett, amelyben minden párt annyi mandátumhoz jut, amekkora arányban szavazatokat szerzett. Szigetvári Viktor szerint az "Orbán-rezsim" kétharmados többsége nem hozott nyugalmat, ezért ki kellene próbálni a "józan középút" politikáját, vagyis azt, hogy a folyamatos alkukényszer milyen eredményre vezet.

Nemi kvóta és kamupártok kicsinálása

Az Együtt elnöke az "Orbán utáni jobboldalnak" címzett javaslatuk részeként említette a kötelező nemi kvótát, az egyéni jelöltek rangsorolhatóságát, a többes ajánlás megszüntetését, a választókerületek szakértők általi kijelölését, valamint a "kamupártok" visszaszorítását. Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szintén egy arányos, azonban alapvetően listás választási rendszer mellett érvelt, amelyből akár teljesen hiányozhatnak is az egyéni képviselők. Kiemelte, az elmúlt időszak alapján a koalíciós kormányzásban több erényt lát mint az "egypárti uralomban".

Schiffer András, az LMP társelnöke a választási rendszer hibáit arra vezette vissza, hogy azt a kormányfő kétszáz tagú parlamentre vonatkozó választási ígéretéhez igazítva alakították ki. "A gombhoz varrták a kabátot" – mondta, majd hozzátette, a vegyes választási rendszert megtartanák, de 135 egyéni és 85 listás helyet vezetnének be, a választókerületek határát egy független bizottsággal húzatnák meg, a határon túli szavazatok között pedig teljes egyenlőséget tennének, mert a levélben, vagy külképviseleten történő szavazásból eredő egyenlőtlenséget a rendszer legnagyobb torzulásának tartják.

Gulyás Gergely a vita végén megjegyezte, frakciójával nem egyeztetett személyes álláspontja szerint el lehet azon gondolkozni, hogy a külföldön dolgozóknak is biztosítsák a levélben történő szavazás lehetőségét.

Lesz itt konszenzus?

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szintén kezdeményezte a határon túl élők ciklusonkénti regisztrációját, a külföldön dolgozóknál a levélben történő szavazás biztosítását, a nemek teljes egyenjogúságát kifejező pártlistákat, továbbá a 2 százalékot el nem érő pártok állami támogatásának visszavételét. A választási iroda vezetője komoly félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal és az ellenzék nem tud majd egyezségre jutni, és nem tudja biztosítani a fentiekhez szükséges kétharmados többséget. Pálffy Ilona szerint azonban a változtatásokra azért is mielőbb szükség lenne, mert a 2018-as parlamenti választásig akár 4 országos népszavazás is elképzelhető.

propeller.hu