A gazdagok tovább gazdagodnak - Magyarország 2017. évi költségvetése
A kormány továbbra sem teszi jóvá az általa elkövetett bűnöket: a szegényellenességet, a bűnbakképzést, és az előző évek súlyos megszorításait.
A jövő évi költségvetés is a gazdagok további gazdagodását szolgálja- mondta Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján.
Az Orbán-kormány 2010 óta tartó gazdaságpolitikájának eddigi eredményei:
- lemaradás a régiós országokhoz képest,
- az államháztartási egyensúlyjavulás csak átmeneti, az államadósság már 25 000 milliárd fölé nőtt, és a hiány is csak a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt került a GDP 3%-a alá (e nélkül 2010 óta egyik évben sem sikerült volna 3% alá szorítani).
- a szegénység nőtt, a legszegényebb és a leggazdagabb tized közötti különbség tízszeres, ez utoljára a rendszerváltás utáni 1-2 évben fordult elő;
- a beruházási klíma továbbra sem javul;
- a meggyengült forintért (a forint 15%-kal gyengébb, mint 2010-ben) jórészt a kormány a felelős;
- a beruházásokhoz nélkülözhetetlen uniós forrásbeáramlás reálértéken kevesebb lesz a 2014-2020-as költségvetési időszakban, mint a megelőző 7 évben, a kisebb forrást is teljes egészében fel kívánják használni a következő években.
Eközben a magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt nemzetközileg immár rendkívül aggasztó mértékben szigetelődik el, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét. Az Orbán-kormány külön utas, piacellenes és újabb és újabb korrupciós esetekkel tarkított gazdaságpolitikája miatt Magyarország nemzetközi megítélése várhatóan továbbra sem változik, ráadásul a magánszektor beruházási kedvét is aláássa.
A költségvetés tervezete szerint jövőre a kormány a szociális területre kevesebbet fog költeni GDP arányosan és a kiadások megoszlását tekintve is, mint idén. A szociális támogatások mértéke nagyrészt változatlan marad, csupán néhány ellátás összege nő, de pofátlanul alacsony mértékben, miközben az állam magára és a vezetőire jövőre is többet költ majd. Mindez a létminimum alatt élők arányának emelkedése mellett azt jelenti, hogy a kormány semmit nem ad abból a növekedésből, ami várható. Magyarország még mindig alulteljesít a szociális kiadások tekintetében.
A szociális területen látható egy-két javulás (ami csak a mai számokhoz képest az) ellenére, továbbra sem tesz érdemi előrelépéseket a kormány annak érdekében, hogy csökkenjen a szegénységben élők száma Magyarországon, hogy a szociálisan rászorulók, köztük kiváltképpen a gyermekek, és idősek megfelelő minőségben és mennyiségben hozzájussanak a szociális szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz.
A képviselő elmondta, hogy soha nem volt még ilyen vékony az Állami Számvevőszék költségvetésről szóló jelentése, amely ráadásul meglehetősen szellős is. Ezzel együtt az alábbiakat érdemes kiemelni a jelentésből:
„A költségvetési cél teljesülése szempontjából általános kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzatok 53,3 százaléka ún. felülről nyitott, azaz törvénymódosítás nélkül túlléphető előirányzat.
Elengedhetetlen az oktatás, az egészségügy és a szociális terület költségvetési támogatását növelni, ezért a 2017-es büdzsé tervezetéhez módosító javaslatokat nyújtott be a Magyar Szocialista Párt - jelentette ki Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő.
Az MSZP 350 milliárd forinttal növelné az egészségügyre szánt kiadásokat. A többletből 180 milliárdot bérfejlesztésre, 50 milliárdot az infrastruktúra megújítására, 60 milliárdot a háziorvosi rendszer megerősítésére, a fiatal pályakezdő orvosok támogatására fordítanának. Tízmilliárd forintot pedig az Országos Mentőszolgálat eszközeinek pótlására, elsősorban járművek vásárlására költenének - tudatta a honatya.
A kormány 2010 óta a GDP-hez viszonyítva egyre kevesebbet fordít a szociális szférára. A terület támogatását mintegy 250 milliárd forinttal növelné a tervezethez képest az MSZP.
A politikus megalázónak nevezte a tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelést. Az MSZP javaslata szerint ennek mértéke a legalacsonyabb nyugdíjak esetében sem lehetne kevesebb ezer forintnál. A családi pótlék összege 2008 óta nem változott, ezt és a gyerekneveléshez kapcsolódó más juttatásokat 30 százalékkal növelnék - tette hozzá.
Jelentősen emelnék a jelenleg a járási hivatalokhoz tartozó támogatásokat is: az időskorúak járadékát, a foglalkozáshelyettesítő támogatást, valamint a közgyógyellátás keretösszegét 50, az ápolási díjat 100 százalékkal.
Módosító javaslataival az MSZP frakció 222 milliárd forinttal bővítené az oktatásra szánt keret összegét is.
Bangóné Borbély Ildikó kitért saját egyéni módosító javaslataira is.
Módosítási javaslatok
- A bölcsődei ellátásra szánt keret emelése
- A családi pótlék emelése
- A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetéséra szánt keret emelése (és az étkeztetés fejlesztésének növelése) valamint a pénzbeli támogatás növelése
- Az ápolási díj magasabb emelése
- Időskorúak járadékának emelése, módosítása a megalapozóban és annak lábaként is az önkormányzati segélyekre szánt keret emelése
- Nyugdíjemelés minimális összegének meghatározása
- A szociális dolgozók béremelése
- Szociális bérlakás rendszer fejlesztése
- Kábítószer fogyasztás megelőzésére szolgáló sor emelése