Gyakorlatilag alkalmatlan levéltári dokumentumok tárolására az a Daróczi utcai épület, ahová a nemzetgazdasági tárca budai Várba költözése miatt a Magyar Nemzeti Levéltár anyagait helyezik át. A szakemberek a raktár sürgős kiürítését javasolták, ám az iratok odahurcolása jelenleg is zajlik. A szakszervezet szerint a kabinetnek nincsenek távlati tevei a levéltár elhelyezésére, a lényeg csak az, hogy az NGM mihamarabb Budára költözhessen.

Mivel fennáll a gombafertőzés megjelenésének és gyors elterjedésének veszélye, javasoljuk a raktár sürgős kiürítését, és az eddig átszállított iratanyag visszaszállítását korábbi őrzési helyére - áll abban június 6-i a jegyzőkönyvben, amely a fővárosi Daróczi utca 3. szám alatt található épület szakmai bejárásán készült. Ide költöztetik át a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) iratanyagainak jelentős részét a Szentháromság térről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) budai Várba költözése miatt.

A Népszava birtokába került dokumentumban a szakértők megállapították, hogy a költözés mindaddig nem indulhat meg, amíg a klimatikus viszonyok nem érik el a szakmai ajánlásoknak megfelelő szintet. Az épület padlószintjén ugyanis 80 százalék feletti relatív páratartalmat mértek, s az alsó polcokra helyezett iratanyagok víztartalma egy hét alatt jelentős mértékben, 10 százalékkal emelkedett. Ebből következően a szakvélemény leszögezi: "levéltári anyagokat még átmenetileg sem szabad tárolni az épületben az alsó polcokon, a már elhelyezetteket pedig mihamarabb el kell távolítani onnan". Emellett a Forster Központhoz tartozó épület bepolcozási tervét is aggályosnak találták, mivel például egyes polcok túl közel vannak a radiátorokhoz. Munkavédelmi szempontból az is aggályos, hogy nem találtak a helyszínen biztonságos létrákat.

A lap megkérdezte az MNL-től, és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy tudtak-e a szakvéleményről, s ha igen, miért kezdődött el a dokumentumok áthelyezése. Lapzártánkig egyik intézmény sem válaszolt. A hallgatás nem meglepő, hiszen Csóti Csaba szerint az épületről az átköltözés tavaszi bejelentésekor is tudni lehetett, hogy nem felel meg a feltételeknek. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke lapunknak kifejtette, ezzel kapcsolatban májusban beszélt is Hoppál Péterrel, ám a kultúráért felelős államtitkár úgy látta, a költöztetést megfelelő módon és körülmények között bonyolítják le, és a jelenlegieknél jobb környezetet biztosítanak a dolgozóknak és az iratoknak. Ezzel szemben a szakszervezeti vezető azt mondta, senki nem válaszolt arra a kérdésére, milyen körülmények között fognak dolgozni azok, akik az iratokat kezelik. "Az alapvető probléma az, hogy kapkodva döntöttek, mert az NGM-et mihamarabb a Várba akarják költöztetni. Mi ezt tudomásul vesszük, de sérelmezzük, hogy egyeztetés nélkül, nem transzparens módon született a döntés" - vázolta a szakember, aki kétségesnek tartja, hogy ekkora mennyiségű anyagot őszig el lehet költöztetni.

Mintegy 18 ezer méternyi iratról van ugyanis szó (ilyen magas lenne a lapokból épített torony), ezek a kormányszervek 1945 utáni dokumentumai, illetve a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) iratanyagai. A helyszínt érintő, súlyos aggályok mellett viszont az is érdekes, hogy míg a kormány több mint 13 milliárd forintot különített el az '56-os emlékévre, addig a korabeli anyagok a költözés miatt nem kutathatóak. A kormányzati közlések szerint a levéltár csak átmenetileg költözne a Daróczi utcába, ám a KKDSZ kifogásolja, hogy semmilyen levéltár-fejlesztési tervet nem láttak: "ha lenne koncepció, nem lett volna ilyen rapid költöztetés, megvárnák, míg elkészül a megfelelő épület. Vannak pletykák, hogy az északi járműjavító környékén lenne valami, de semmilyen átlátható terv nincs" - vázolta a szervezet elnöke.

Szerző: Szánthó Péter / nepszava.hu