Rendkívüli állapotot vezettek be Etiópiában
A rend helyreállítása érdekében fél évre szóló rendkívüli állapotot hirdetett Etiópia kormányfője annak nyomán, hogy az utóbbi hetek tüntetései számos emberéletet követeltek és kárt tettek köz-és magántulajdonban.
Résztvevők vonulnak egy évente rendezett vallási ünnepségen a közép-etiópiai Bishoftu városban 2016. október 2-án. A rendezvényt kormányellenes tüntetők zavarták meg, akik ellen a rendőrség könnygázzal és gumilövedékkel lépett fel. A menekülő tömeg embereket taposott halálra, és többen egy mély árokba zuhantak. - MTI/AP
Hailemariam Desalegn az állami televízióban vasárnap reggel kijelentette, hogy az előző nap érvénybe lépett szükségállapot bevezetésére azért van szükség, mert a jelenlegi helyzet “fenyegetést jelent az ország népére” és kockára teszi a nemzeti integritást.
“Állampolgáraink biztonsága az első. Emellett véget akarunk vetni az infrastrukturális projektek, oktatási intézetek, kórházak, közigazgatási és bírósági épületek megrongálásának” – mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy a szükségállapot nem fogja sérteni az etiópiai alkotmányban rögzített alapvető emberi jogokat és a Bécsi Konvencióban szereplő diplomáciai jogokat sem érinti.
Múlt héten az állami földkisajátítások ellen tüntetők 11 gyárat és mintegy 60 gépkocsit gyújtottak fel a főváros, Addisz-Abeba körüli Oromia szövetségi tartományban, ahol sorozatosak a rendbontások 2015 novembere, vagyis azóta, hogy a kormány új építkezési programokat jelentett be Addisz-Abeba körül.
A tömeg embereket taposott halálra
Egy múlt vasárnapi kormányellenes tiltakozáson több mint 55 tüntetőt taposott halálra a könnygáztól és lövésektől megriadt tömeg. A vasárnapi esettel jogvédő csoportok szerint több mint 450-re nőtt azok száma, akik 2015 óta tüntetésekben vesztették életüket a mintegy 90 millió lakosú kelet-afrikai országban.
“A rendkívüli állapot létfontosságú. Nélkülözhetetlen a béke és a stabilitás mielőbbi helyreállítása” – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormányzó koalíció, az Etiópiai Népi Demokratikus Forradalmi Front (EPRDF) hajlik a reformokra és tárgyalásokat tervez az ellenzéki pártokkal.
Helyiek arról számoltak be vasárnap, hogy az ország számos részén továbbra sem működik az internet. A kormány nagyjából egy hete blokkolja a világhálót, így akarja ugyanis elejét venni annak, hogy a tüntetők a közösségi médián keresztül toborozzanak támogatókat a kormányellenes demonstrációkhoz.
Az Afrika egyik gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő országának számító Etiópiában az állam az ipar motorja. Az országban minden föld állami tulajdonban van, és a rajta egyes esetekben nemzedékek óta gazdálkodó családok csak bérlőnek számítanak, ezért egy-egy állami beruházás előtt az etióp kormánynak nem okoz komolyabb nehézséget a terület kisajátítása. (MTI)
