Közben Orbán Viktor és a Fidesz vezetői értékelték a pár százalékos álellenzéki formációk szerepét, és arra jutottak, hogy legalább két választókerületben nekik köszönhető a kormánypárt győzelme.

A vizsgálatok leállítása a 2018-as választásra is zöld utat nyit a kampánytámogatásra hajtó szervezeteknek – és pénz is lesz, hiszen a szabályozást sem változtatta meg a kormányoldal.

A 24.hu információja szerint az ügyészség az elmúlt hetekben minden hírverés nélkül megszüntette a 2014-es parlamenti választás úgynevezett kamupártjaival szemben folytatott NAV-nyomozásokat.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két éve tett feljelentést összesen kilenc szervezet ellen költségvetési csalás, valamint a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt.

A számvevők azt követően fordultak a hatóságokhoz, hogy a parlamenti pártok mellett megvizsgálták a mandátumot nem szerző, a választást alig pár száz vagy ezer támogató vokssal záró pártok gazdálkodását, tehát azt, hogy hogyan használták fel a kampányra fordított állami támogatást.

A pártok – néhány kivételével – sem a választás előtt, sem utána nem hallatták a hangjukat, kizárólag a 2014-es kampányra aktivizálták magukat.

Akkor azonban a hirtelen beszervezett jelöltek segítségével országos listát állítottak, és összesen 3,5 milliárd forint költségvetési támogatásra szereztek jogosultságot, amit 3 millió forint híján el is költöttek.

Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a tizennégy, mandátumhoz nem jutott, de a pártlista után költségvetési támogatásban részesült párt közül kilenc sértette meg a számviteli törvény és az áfatörvény előírásait, ezért a számvevők eljárást kezdeményeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Ebbe a körbe tartozott az Együtt 2014 Párt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Magyarországi Cigánypárt, a Seres Mária Szövetségesei, az Új Dimenzió Párt, az Új Magyarország Párt, a Zöldek Pártja, a Haza Nem Eladó Mozgalom és az Összefogás Párt.

Forrás: 24.hu

Az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében a költségvetési csalás gyanúja is felvetődött, további pártok esetében pedig a közreműködési kötelezettség megsértése miatt küldtek értesítést az illetékes ügyészséghez.

Az ÁSZ által feljelentettek között volt olyan párt, amely a 2014-es választás után arra sem vette a fáradságot, hogy a felhasznált 356 millió forint támogatás elköltését egyáltalán részletezze.

A Hivatalos Értesítőben közzétett elszámolásban egyetlen kategória szerepelt, „anyagi kiadások” címszó alatt könyvelték el a teljes összeget.

Egy másik szervezet futárszolgálatokat megszégyenítő teljesítményt nyújtva 65 millió forintot írt be üzemanyagköltségre, egy harmadik 40 milliót egy fél perces videóra.

A látványosan túlárazott tételekre már 2014 nyarán felfigyelt a sajtó, 2015 végén pedig arról jelentek meg cikkek, hogy Seres Mária Szövetségeseinek majdnem harminc jelöltjét „rabosították”, valamint az Új Magyarország Párt elnökét is gyanúsítottként hallgatták ki a költségvetési csalás gyanúja miatt.

Több civil szervezet már előre figyelmeztetett, hogy a 2010 után kidolgozott új kampányfinanszírozási szabályok lehetővé teszik a valós támogatottság nélküli, olykor megtévesztő nevű pártoknak, hogy százmilliókat költsenek el szabályozatlanul és ellenőrizetlenül.

A 2014-es választás tapasztalatai szerint a kis pártok éltek is a többes ajánlás intézményével a busás kampánytámogatás reményében.

A kamupártok gátlástalanul másolták a választópolgárok személyes adatait egyik ajánlóívről a másikra, hogy meglegyen a listaállításhoz szükséges számú jelöltjük. Így aztán gyakran ugyanazokban a körzetekben álltak rajthoz.

A választás után a Fidesz is hajlandónak mutatkozott, hogy a visszaélési lehetőségek visszaszorítása érdekében ismét módosítsa a szabályozást.

Ez azonban végül nem történt meg.

A Fidesz különösen azután vált ellenérdekeltté, hogy Orbán Viktor és a pártvezetés meggyőződött arról, hogy a kamupártok a minimális, legfeljebb 1-2 százalékot kitevő támogatottságuk ellenére hasznosak tudnak lenni, főleg, ha csupán kevésen múlik a kétharmados többség.

A 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, rajtuk múlt, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal.

A budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – nyilvánvalóan nem a Fidesztől.

A 12-es választókerületben – Rákospalotán – pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

Az ügyészség a 24.hu információja szerint azzal zárta le a NAV egyik, szinte teljesen felgöngyölített nyomozását, hogy a „cselekmény nem bűncselekmény”.

A lezáró határozat ennek ellenére, úgy tudjuk, oldalakon át sorolja a támogatás elszámolásában tetten ért visszaéleseket. Panaszra azonban a feljelentést tevő Állami Számvevőszéknek sem volt lehetősége.

Kérdésünkre az ÁSZ azt válaszolta, hogy pártfinanszírozási ügyekben nincs hatósági jogköre, az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem nyomozhat, és közvetlen büntetéseket sem szabhat ki, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást.

Az illetékes hatóság értesítését követően az ügy gazdája már az értesített hatóság, ezért az ÁSZ az egyes ügyek állásáról további információt nem szolgáltat.

A 24.hu megkereste az ügyészséget is, hogy pontosan hány eljárást szüntettek meg, és milyen indokkal.

A választ várjuk.

24.hu