Megőrizve szakadna el a széntől az Orbán-kormány – körülbelül így foglalható össze az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tegnapi sajtótájékoztatója. A szaktárca most a szénkészletek jövőbeni hasznosítását taglaló tanulmány kidolgozásával bízta meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ). 

Nem lesz könnyű: mint arra Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is utalt, Magyarország csatlakozott a 2050-re teljesen szénmentes energiatermelést megcélzó párizsi klímaegyezményhez. Az államtitkár szerint továbbra is érvényes a 2011-ben elfogadott, a hazai szénkészleteket fontosnak feltüntető energiastratégia, hisz azok az energiabehozatal-csökkentést szolgálják.

Ugyanakkor a „szénhasznosítás szerepe változik”, aminek követése „befolyásolhatja” az energiastratégiát is

– fogalmazott. Céljuk most a készletek mennyiségének, minőségének és gazdasági hasznosíthatóságának felmérése. Az ellentmondásokat a felszólalók óvatos megfogalmazásokkal igyekeztek tompítani. Zelei Gábor MBFSZ-elnök 8,6 milliárd tonna ismert szénvagyonról számolt be, amiből az elmúlt 200 év során mindössze másfélmilliárdot hoztak a felszínre, vagyis a készlet még több száz évre elegendő lehet.

(Eszerint tehát azért már ma is vannak pontos adataik.) Az anyag elkészítésére kapott állami támogatásból "adatbázist építenek". Zelei Gábor lehetséges hasznosításnak nevezte például a vegyipari tisztaszén-eljárást.

Riz Gábor, Ózd fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: az általa képviselt térség eddig bányászatból élő lakói „megértik” a környezetvédelmi célokat, de világosan szeretné látni a jövő irányait. Polics József, Komló polgármestere hozzátette: térségük fejlődése eddig kizárólag a bányászatra alapult, így számukra is fontos egy, a környezetvédelmi előírásokat teljes mértékben figyelembe vevő, a világ folyamataihoz alkalmazkodó jövőkép. Mindhárman kiemelték az oktatás megújításának fontosságát.

Az energiastratégia hat évvel ezelőtti elfogadásához képest igencsak megkésettnek tartja a szénhasznosítással kapcsolatos tanulmánykészítést Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár, az Aurora Energy ügyvezetője.

Ez már csak azért is döntő, mivel az akkor még működő, a vizsgálatok, az oktatás alapját jelentő szénbányákat mára bezárták. Ráadásul az adatok a szakhivataloknál ma is fellelhetőek. Így az is tudható, hogy a valójában 6,5 milliárd tonna kitermelhető szénvagyont a minél jobb megtérülés és a minél kisebb társadalmi hatás alapján milyen sorrendben lehetne felszínre hozni. A tisztaszén-eljárás szénhidrogének, így például benzin előállítására is lehetőséget teremt.

Ennek környezetszennyező hatása valóban csekély. Igaz, a világ ezzel kapcsolatos fejlesztései még ma is sok esetben kudarccal végződnek:

Magyarország japánokkal kialakított e tárgyú együttműködése is elhalt, csakúgy, mint középszintű bányászképzésre vonatkozó, néhány évvel ezelőtti kísérlet.

Nem csoda, hisz a tanulók előtt nincs jövőkép

– jegyezte meg Holoda Attila. A szakértő utalt arra is, hogy az állam által kiírt szénbányászati koncesszióra nem akadt jelentkező: a tényleges fejlesztésekhez állami támogatást és ösztönzőket sürgetett; addig ezek csak „hangzatos szavak” - fogalmazott.

Mészáros Lőrinc lignitje már jó?

Aradszki András nem adott egyértelmű választ arra a kérdésünkre, hogy a – napokban Orbán Viktor falubelije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó áttételes tulajdonába került, szénalapú - Mátrai Erőmű kap-e engedélyt tervezett új lignitblokkjára. Mint megjegyezte: nehezen tudja elképzelni, hogy a Mátrai Erőmű fontos ellátási szerepe „a közeljövőben” megváltozna.

Holoda Attila kérdésünkre minden környezetvédelmi szabály betartása mellett is lehetségesnek tartaná egy ilyen új egység gazdaságos működtetését. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global tegnap azt is bejelentette, hogy az érdekeltségi körébe tartozó Status Capital tőkealapja, a Status Energy megvásárolta a Mátrai Erőmű területén biomassza (fa-) és hulladékhasznosítást végző Geosol Kft.-t.

nepszava.hu