Farkas különös figurája a roma közéletnek: a cigányok többsége előtt már semmi tekintélye nincs, megélhetési politikusnak tartják.

Sikereim fájnak az ellenzéknek

Nem véletlen, hogy a nyilvánosság elől bujdosó roma vezető még az elmúlt év végén az egyik kormány-közeli hetilapnak fennhéjázóan nyilatkozta:

Semmilyen büntetőeljárás nincs ellenem. Aki mást állít, az hazudik. Ez az ellenzék szánalmas vesszőparipája, csakhogy egyetlen hivatalos szerv sem támasztotta alá.(…) a sikereim fájnak az ellenzéknek, ezért támadnak.

Állítja ezt annak ellenére, hogy az elmúlt években számos kétes ügye borzolta fel a kedélyeket. A legnagyobb botrány a Híd a munka világába projekthez köthető.

A hanyatlónak mondott nyugat, jelentős támogatást biztosított a magyar kormánynak a többszörösen hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek – döntően romák – felzárkóztatására, a munka világába történő visszavezetésére (úgynevezett TÁMOP program).

Kezdetben az emberinek hazudott minisztérium a roma önkormányzattal közel 5 milliárdos projekt elindításában állapodott meg. A támogatás összegét – mikor kiderült, hogy az eredeti célból semmi sem valósult meg, a kormány – 2015 .szeptember 30-ai hatállyal – 2,47 milliárd forinttal csökkentette.

Magyar roma csoda

Arra sehol máshol nincs példa, hogy az uniós forrásokból egyetlen roma ember sem jutott munkához, nem lett jobb az élete. Önmagával szemben viszont nem volt szűkmarkú a szövetkezet vezetése. Irodát vásárolt a Gellért-hegyen, százmilliókat vert el irodai bútorokra, számítástechnikai eszközökre. Jutott a pénzből bőségesen a Farkashoz közelálló kliensek bérére, egyéb – mondjuk így – juttatásaira is.

A minisztérium végül 2016 februárjában a szabálytalanságok miatt felmondta a botrányos szerződést, egyben a felhasznált összeg – 1,6 milliárd forint – visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot.

A Romnet írt arról, hogy az Országos Roma Önkormányzat egy teljes éven át nem tudott fizetni, így 2016 karácsonya előtt „speciális támogatásként” 1,3 milliárd forintot kapott a kormánytól, hogy rendezni tudja adósságát, és a maradék 300 millió forintra részletfizetési megállapodást kötöttek, havi 7 millió forintos keretösszeggel. A minisztériummal kötött megállapodás szerint 2017 végéig egy összegben kellett volna visszafizetni a maradék adósságot, de az önkormányzat ennek nem tett eleget.

Rétvári Bence az Emmi parlamenti államtitkára még tavaly év közepén a parlamentben, Teleki László szocialista képviselő kérdésére válaszolva azt mondta, a maradék 300 millió forintos adósságot a roma szervezet vagyontárgyai eladásából is finanszírozhatja.

A Városi Kurír szerint arról volt szó, hogy a program keretében vásárolt budai, Gellérthegy utcai, 450 négyzetméterest ingatlant az állam megvenné az adósság fejében. Népszava is beszámolt akkor arról, hogy a kormány 271,5 millió forintért a Katolikus Karitásznak vásárolná meg az ingatlant.

Az emberminisztérium cáfolta az értesüléseket, tagadták, hogy átvállalnák az önkormányzat maradék adósságát. A Fideszben ennek ellenére is stabilnak látszik Farkas Flórián helyzete, a városi legendák szerint ugyanis szükség van az általa szállított roma szavazatokra.

De vissza a Gellérthegyre! ORÖ közeli hírforrások úgy tudják, hogy mégis napirenden van az ingatlan megvétele. Az ORÖ elnöksége azt szeretné elérni, hogy még a választások előtt az állam a teljes adósság fejében vegye meg az önkormányzattól a Gellérthegy utcai ingatlant, mert esély sincs arra, hogy a több száz millió forintos adósságot rendezni tudják.

Állítólag az önkormányzat hivatalvezetője, még a karácsonyi közgyűlés előtt több képviselőnek is azt mondta, az állam januárban, de legkésőbb február elején átveszi a Gellérthegy utcai székházat az adósság fejében.

Itt tartunk most. Rövidesen kiderül, hogy a Fidesz kormány kegyet gyakorolva, eltünteti-e az adósságot. Közelednek a választások, minden voks számít.

A Fidesz számára azért is kényes az ügy, mert az adósság keletkezésének az időszakában Farkas Flórián, a párt “kedvence” volt az önkormányzat vezetője. A pénzek felhasználásáról – az akkor körülötte levők állítása szerint – gyakorlatilag egy személyben rendelkezhetett.

Ez volt az az időszak, amelyről Balog miniszter így szónokolt a Lungo Drom kongresszusán:

Farkas Flórián az első cigány vezető Magyarországon, akivel érdemben lehet és lehetett együttműködni. Az Országos Roma Önkormányzatnak az elmúlt huszonöt évből volt négy botránymentes éve, amikor Farkas Flórián volt az elnök 

Tetszik érteni?

gepnarancs.hu