Először vegyük sorra, kik maradnak helyükön, de legalábbis az egyre üresedő fazék közelében. Semjén Zsolt a jelek szerint minden vitatott ügyletével, vadorzó hajlamával kivívta Orbán Viktor feltétlen bizalmát, jó eséllyel a továbbiakban is miniszterelnök-helyettesként garázdálkodhat. Helyén marad Varga Mihály, Rogán Antal, Trócsányi László és Szijjártó Péter is.

Külön meglepetést jelenthet, hogy a kiöregedett fiatal demokrata, Pintér Sándor marad a belügyminiszter továbbra is, noha korábban egyértelműen kijelentette; visszavonul a politikától. Bizonyára nem talált olyan utódot, aki hajlandó lett volna máig tisztázatlan ügyeit elsikálni.

Gulyás Gergely ezzel szemben Lázárt válthatja a Miniszterelnökséget vezető miniszteri székben.

A Honvédelem élére Benkő Tibor vezérezredes, korábbi vezérkari főnök lép.

Nem bíztak semmit a véletlenre. Ismerve hazánk innovációs hiányosságait, aligha lehet meglepő, ha az egyetlen női miniszter Bártfai-Máger Andrea tölti be ezt a pozíciót. Van kivel elvitetni a balhét. Mert az lesz dögivel.

Egy idióta ment csak azért, hogy a helyébe egy még nagyobb ökör léphessen. Balog Zoltánról legalább annyit elmondhattunk, hogy jóhiszeműségében követte el a teljes lerohasztást minisztériumában. Utódjának, Kásler Miklósnak a hír felröppenése óta alaposan leromlott eddig sem fényes renoméja. Emberünk azzal hozott szégyent kitüntetéseire, hogy nyilvános előadásában fejtegette, nem hisz az Ősrobbanásban. És bármily hihetetlen, nem ez legmeredekebb kijelentése. Állítása szerint a nagy betegségek megúszhatók a bibliai Tízparancsolat betartásával. Ez az ember eddig az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója lehetett. Hogy Széchenyi-díjat zsebelhetett be (2018-ban), az inkább afféle párthűség iránti elismerés lehetett.

Visszatér egy cikluson át tartó önkéntes száműzetéséből Kocsis Máté. Ő váltja Gulyást a frakcióvezető pozícióján.

Ez lenne hát a cserecsapat az új ciklusra. Egy biztos, nem maradunk hírek híján.

Demográfia centrikus kormányzatunk ilyen miliőben érdekesen fog működni (jelige: Erre bizony rábaszunk). Nem beszélve a magyar nőkkel való konzultációról. Vajon hogyan tervez az a miniszterelnök tárgyalni országunk felével, aki maga jelentette ki, hogy „nőügyekkel nem foglalkozik”?