Ez azt jelenti, hogy az akadémia intézetei 2019 első negyedévében tárgyi finanszírozás nélkül maradnak.

A Népszava megkérdezett több kutatót is, mit gondolnak erről a helyzetről. Elég kétségbeesett válaszokat kaptak. A kutatóintézetek így mintegy kétmilliárd forinttól esnek majd el. Tíz kutatóközpontról, és ezen belül 39 kutatóintézetről – és 5 önálló kutatóintézetről – van szó. Eddig mindig november közepéig már tudták, mivel gazdálkodhatnak, idén már nem.

Az egyik kutatóintézet vezetője azt mondta, így is csak szűkösen jöttek ki a pénzből, és pályázatokból kellett kiegészíteniük a költségvetésüket. Sok helyen abből tudták fizetni a gázt, a villanyt, az internetet. Ezt a vezető úgy fordította le, hogy az intézetek anyagi biztonsága már így is törékeny, az elvonással pedig össze is omolhat egy-egy intézet gazdálkodása.

Egy egyszerű, hétköznapi kutató szempontjából azt tudom mondani: fogalmunk sincs, mi fog történni. Többen már most egyéni túlélési stratégiák kidolgozásával vannak elfoglalva, a karrierváltástól a külföldi munkavállalásig sok minden szóba került már. Dolgozunk, de az állandó bizonytalanság és stresszhelyzet a munka rovására megy – mondta a Népszavának Szűcs Zoltán Gábor, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Természettudományos területen dolgozó kutatók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy ott a működési költségek jóval magasabbak, és olyan berendezésekkel is rendelkeznek, amelyeket a kutatások sikerének az érdekében például folyamatosan működtetni kell, nem lehet őket leállítani, különben „percek alatt milliós értékek mennének tönkre”. (444.hu) / veszpresszo.hu