– Ez az egész egy rohadt nagy átverés!

– mondta indulatosan Andrea. A Kaposvár melletti faluban élő, kétgyerekes asszony a július elejével életbe lépett falusi csokkal kapcsolatban fakadt ki. A kormánypropaganda szerint a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása érdekében 2486, ötezer fősnél kisebb településen állami támogatással vásárolhatnak ingatlant a családok: egy gyermek esetén maximum 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig 10 millió forinttal számolhatnak. Igaz, vásárlásra csak az összeg felét költhetik el, a másik részt felújításra fordíthatják.

– Már korábban is próbálkoztunk a sima csokkal, csakhogy nem feleltünk meg a feltételeknek

– magyarázta Andrea.

– Ezért is örültünk, hogy jön a falusi csok, hiszen 2,6 millióra számíthattunk. Legalábbis az eredeti verzió szerint, aztán kiderült, házvételre csak a felét költhetjük. Nekünk viszont 1,3 millió forint rengeteg pénz. A kinézett ház 5,9 millióba kerülne, 3,4 millió a spórolt pénzünk, tehát a 2,6 millióval meg tudtuk volna venni. Miután a 2,6 millió felét felújításra kell költeni, így valójában csak 4,7 milliónk van, a többit hitelből kellene megoldanunk. Ez elvileg nem jelenthetne akadályt, hiszen a falusi csok állami támogatása mellé kedvezményes hitelt is fel lehet venni: a kétgyerekesek maximum 10 milliót, a három vagy több gyerekesek 15 milliót kaphatnak vásárlásra, míg ingatlan-korszerűsítésre ennek a felét.

– Miután kiderült, nem lesz elég a saját pénzünk és az állami támogatás, azonnal a hitelben gondolkodtunk

– folytatta Andrea. – Csakhogy, nincs jobb szó rá, a bank elzavart bennünket a francba: a fizetésünk túl alacsony, a ház pedig, amit meg akarunk venni, nem jó fedezetnek, ugyanis nincs bevezetve a gáz, csak a csonk van meg a telekhatárnál. Hiába mondtuk, hogy a falusi csok másik, felújításra fordítható részéből éppenséggel a gázt akarjuk bevezetni, nem kaptuk meg a hitelt, mivel komforthiányos az épület. Csak szabad felhasználásút adtak volna, aminek a törlesztője elképesztő: az 1,3 milliót helyett hét év alatt 3,4 milliót kellett volna visszafizetnünk. Vagyis ugrott a házvásárlás, pedig tényleg nagyon bíztunk benne. 

Balázs hasonlóképpen járt: a 35 éves, háromgyermekes férfi és felesége ráadásul vidéki viszonylatban jól keresőnek számít, hiszen mindketten bruttó négyszázezer forintért dolgoznak. Vagyis hitelképességük megfelelő, ennek ellenére a bank elutasította kedvezményes hitelkérelmüket.

- Egy a Balatontól tíz kilométerre fekvő faluban szeretnénk megvenni egy klasszikus, vályogtéglás parasztházat

– állította a férfi. – Régóta lakatlan, sokat kellene rákölteni, de nekünk nagyon tetszik. A víz és a villany be van vezetve, a gáz és a csatorna viszont csak a telekhatárig lett elhozva, az előző tulajdonost nem érdekelte, talán nem is volt rá pénze. Már ez sem tetszett a banknak, de amikor kiderült, hogy fürdőszoba sincsen, egyből elutasítottak. Pedig számítottunk a tízmillióra, a vásárlást még megoldanánk valahogy, viszont a felújításhoz nagyon kellene a kormánypropagandában hangoztatott ötmillió. Csak csendben kérdezem: nem az volt az eredeti cél, hogy a kistelepülésekre menjenek az emberek? Csakhogy éppenséggel pont ezeknél a falvaknál lehetetlen támogatott hitelt kapni.

Sándornak sikerült, igaz, saját bevallása szerint komoly protekcióval jutott hozzá a szükséges 3,5 milliós, támogatott hitelhez.

– Egy Kaposvártól 15 kilométerre fekvő faluban néztünk ki egy házat 7,8 millióért

– mesélte a 34 éves férfi, aki a somogyi megyeszékhelyről költözik ki hamarosan egy négyszobás családi házba. - Hárommillió forintunk volt, ehhez jött még a falusi csok vásárlásra fordítható 1,3 milliója, a többihez hitelre volt szükség. Két bank ad támogatott hitelt, az OTP és a Takarékbank, eleinte mindegyik kifogásokat keresett, miután a ház értékéhez képest túl nagy lett volna a hitel. Az volt a szerencsém, hogy az egyik pénzintézetben dolgozik az unokatestvérem, aki segített lepapírozni mindent, így elvileg augusztus végére megkapjuk a hitelt, s meg tudjuk venni a házat. Így végül nekünk tényleg bejött a családtámogatás, még ha nem is abban az értelemben, ahogyan a kormány hirdeti.

Mellébeszélnek, és nem változtatnak

A falusi csok feltételei a jogszabályokban rendezve vannak, a hosszú távú eredményessége felől nincsen kétség, mindezt alátámasztja az érdeklődők, kérdezők, kérelem benyújtók aktivitása és visszajelzése

 – közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája, miután arról érdeklődtünk, terveznek-e változtatni az igénylésen a panaszok, tapasztalatok nyomán. Noha a közleményben nagy számú érdeklődőre utalnak, arra a kérdésünkre nem adtak konkrét választ, hogy eddig hányan igényelték a falusi csokot, illetve az államilag támogatott hitelt, s közülük hányan kapták meg. Ennek kapcsán Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos egy korábbi sajtótájékoztatóján elhangzottakat idézték: eddig százával érkeztek az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, s ezek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt. 

Jelzésértékű az is, hogy Novák Katalin család- és ifjúságért felelős államtitkár egyedül a falusi csokkal kapcsolatban nem mondott számokat, amikor a közelmúltban a Magyar Hírlapnak arról beszélt, „nagyot szólt” a családvédelmi akcióterv.
A falusi csokról a bankok sem közölnek adatokat, viszont az kiderült, az ingatlanok többségét finanszírozhatatlannak tartják.

nepszava.hu