*

Tóásó Előd és Mario Tadic öt év tíz hónapnyi raboskodás után, február végén szabadult ki bolíviai börtönéből, de az országot nem hagyhatták el, mert úti okmányaikat nem kapták vissza, éppen a bolíviai ügyészség és a bírósági tiltás miatt.  Tóásó, hasonlóan társához, Tadic-hoz terhelő vallomást tettek társaikra, nem érezték magukat biztonságban, az országban, ezért szerették volna elhagyni azt. Az ideiglenes útlevélhez a magyar külügyi tárca segítette hozzá, a Baptista Szeretetszolgálat pedig, általános megdöbbenést okozva a keresztények táborában, - feltehetően a Külügyminisztérium mellett a titkosszolgálatok segítségét is igénybe véve, megszervezte a hazaszöktetésüket.

Csak papíron szólt ez az akció arról, hogy „mi magyarok útlevelet szereztünk Elődnek” – mesélte a magyarországi, hasonló ügyekben laikus újságíróknak a kiszabadítási akció három résztvevőjének egyike, Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke. – „Semmi nem garantálta, hogy ha kap útlevelet, Bolívia elengedi. Várható volt, hogy megakadályozzák a hazatérését vagy más ürüggyel újra börtönbe viszik. Már az is csoda, hogy túlélte a fogva-tartást, hiszen szívbetegként egy 4 ezer méter magasságban lévő börtönben raboskodott, ahonnan rendszeresen utaztatták tengerszint közeli mélységbe. Emellett ez egy olyan börtön volt, ahol a raboknak is van lőfegyvere, és hetente-kéthetente törtek ki börtönlázadások vagy történtek furcsa, halálos kimenetelű ’balesetek”. Tóásó nemigen akart a tragédiáról beszélni, szavai, vallomása szerint "megdöbbentem és megrendültem, teljesen váratlanul ért a hír”. 

Tóásó természetesen tagadja a terrorizmust
hiszen majd’ minden bűnöző ezt teszi…

Tóásó Előd és társai ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Americas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásót és Mario Tadicot, akiket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották.

Tóásó, ahogy a korábbi hírek szerint is, tagadta, hogy terrorista lenne. Csakhogy a vádalku ezt cáfolja. Ha nem lett volna mit mondania az akció részleteiről, akkor nem kényszerült volna arra, hogy kiadja társait, az összeesküvők neveit – melynek megtörténte után okkal lehetett halálfélelme már Bolíviában is. Azt  mondta, azért utazott ki Bolíviába, mert honlapot és egy hackerek elleni programot készített Rózsa-Floreséknek..., és mert munkát keresett. Ehhez viszont, amint az a lefoglalt fényképeken látható, távcsöves puska nemigen szükségeltetett. (És otthon – ti. Magyarországon – egyébként is dolgozott, fizetést kapott. Kitől vagy kiktől és milyen munkáért, arra sohasem kaptunk választ.)

Forrás: Kollár Erzsébet

Elena Fortún, Tóásó Bolíviában hagyott felesége körül máig is nagy a homály. Három napon belül a holttestet is elhamvasztották, 2015. július 23-án jött a hír Santa Cruz-ból, hogy valamilyen fertőzés következtében halt meg Maria Elena Fortún, azért kellett elhamvasztani – majd mindezt azzal indokolták, hogy a dél-amerikai országban nem volt hűtésre lehetőség – majd eltemették. Tóásó Elődöt – a magyarországi újságok szerint – mélyen megrázta a gyászhír, de félt a temetésre Bolíviába utazni...

*

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóásó Előd felesége. Maria Elena Fortun de Toasót harmincéves korában érte a halál. A La Prensa újságírói azt írták, hogy az orvosi jelentés szerint egy fertőzés miatt került kórházba, de nem tudtak rajta segíteni.

Tóásó Előd teljesen megrendült felesége halálhírétől, úgy nyilatkozott, - immár Magyarországon, hogy „Maria Elena augusztusban tervezte, hogy utánam jön Magyarországra. Erről most nem is tudok többet beszélni"– mondta a férje. A politikusok közül volt, aki úgy vélte, Maria Elena Fortun de Toaso halála nem lehetett a véletlen műve.

*

 A börtönben találkoztak

Tóásó Előd a La Paz-i San Pedro börtönben ismerkedett meg Maria Elenával, Guillermo Fortún bolíviai ellenzéki politikus, a korábbi belügyminiszter lányával, és még a börtönbüntetése alatt, 2012-ben vette feleségül, aki – természetesen apja politikai kapcsolatait is felhasználva, éjt nappallá téve harcolt az Erdélyből Magyarországra települt kalandorért.

Tóásó Előd ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután a kommandósok a Santa Cruz-i Las Americas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, köztük Tóásó Elődöt. 

A bolíviai médiában egy videó keringett Tóásóék elfogása után. A felvételen kommandósok sietnek szobáról szobára, és fegyvereket találnak szinte minden sarokban. A videón az elfogott Tóásó Előd és Mario Tadic láthatók.

A tragikus esemény érzelmi szála – ha érzelemről ebben az esetben egyáltalán lehet beszélni – hogy a szökésre készülő terrorista még feleségét, Maria Elenát sem értesítette az elmeneküléséről, búcsúlevelet sem hagyott számára, a Fortún család is csak a sajtóból értesült a sikeres kicsempészésről, melyben a volt bolíviai belügyminiszter lányának esélyt sem adtak a menekülésre az akcióban részt vett magyarországi hatóságok. 

Szijjártó is, mint segítő, kiállt az ügy mellett

Az ítélet után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter utasította Magyarország Argentínában akkreditált Buenos Aires-i nagykövetét és konzulját, hogy személyesen járjanak el a helyi hatóságoknál annak érdekében, hogy Tóásó Előd mielőbb elhagyhassa az országot.

A magyar férfi végül a Baptista Szeretetszolgálat segítségével hagyta el Bolíviát. Letöltötte ugyan a börtönbüntetését, de útlevelét a helyi hatóságok nem adták vissza. A Szeretetszolgálat Tóásó Elődöt egy kevéssé forgalmas határátkelőhelyen, a 4650 méteres tengerszint feletti magasságon, Brazílián keresztül csomagok nélkül csempészte ki az országból. – Figyelemre méltó, hogy az akciót Kövér László, az Országgyűlés elnöke is támogatta, védelmébe véve a törvénysértő tevékenység végrehajtóit.

*

©Kollár Erzsébet, 2019.,

2015. augusztus 26. – Santa Cruz, Wien

Szemenyei-Kiss Tamás „Terrorkommandó Bolíviában” c. cikksorozatából.

Az OSA és a Bibliotheca Nationales Hungariae (OSZK) gyűjteményeiben.