A legtöbb országban a bérek legalább felét átvállalja az állam, sok helyen 80 százaléknál, illetve annál is többet fizet. Egyes kormányok a minimálbérhez kötik a támogatások mértékét, és van, ahol fix összeget kapnak havonta a bajba jutottak.

Ausztria - részmunkaidős megoldás 80-90 százalékos állami támogatással

Ausztriában az egyik legfontosabb intézkedés a Kurzarbeit, eszerint az érintett ágazatokban akár 10 százalékos részmunkaidőre is csökkenthetik a munkavégzést, miközben az alkalmazottak megkapják a bérük 80-90 százalékát. A munkáltatónak csak a valóban ledolgozott órák után kell fizetnie, a többit az állam állja.

A 10 százalékos munkát három hónapos átlagban kell érteni, azaz a valóságban ez lehetőséget ad a cégeknek arra, hogy úgy küldjék fizetett szabadságra az alkalmazottjaikat, hogy nekik ez szinte semmibe ne kerüljön. Majd két és fél hónap múlva, mikorra már remélhetőleg enyhül a válság, újrakezdhetik a működést.

Bulgária - 60-70 százalék

Bulgáriában a veszélyeztetett cégeknél dolgozók bérének 60-70 százalékát vállalja át az állam, az egészségügyi dolgozók pedig 170 ezer forintnyi bónuszt kapnak.

Csehország - 60-80 százalék

Csehországban az állam kifizeti azoknak a dolgozóknak a bérének 80 százalékát, akiknek a munkahelye ideiglenesen bezár a koronavírus miatt hozott rendeletek következtében.

Azoknak a vállalatoknak, amelyek termelése valamilyen módon korlátozva volt, a bérek 60 százalékát fizetik ki.

Egyszeri 25 ezer koronás (337 500 forint) támogatást kapnak áprilisban az önfoglalkoztatottak is, akiket kedvezőtlenül érintett a járvány. Csehországban mintegy félmillió ilyen dolgozó van.

A 13 éven aluli gyerekekre a felügyelő szülők, átlagfizetésük 60 százalékának megfelelő állami térítést kapnak az iskolai oktatás szüneteltetésének egész idejére. Normális helyzetben ez a támogatás kilenc napig jár.

Dánia - 75 százalék

Azok a vállalatok, melyek az alkalmazottaik számát minimum 30 százalékkal kéne, hogy csökkentsék, vagy legalább 50 embert kellene elbocsátaniuk, állami támogatást kapnak, hogy három hónapig ki tudják fizetni dolgozóik bérének 75 százalékát.

A kompenzáció maximum 23 000 dán korona (1,1 millió forint) lehet alkalmazottanként.

Egyesült Királyság - 80 százalék

A brit kormány március 20-án a vendéglátóhelyek bezárásának bejelentésekor közölte, hogy megtéríti a munkáltatóknak a feladat nélkül maradt alkalmazottak bérének 80 százalékát, ha a cégek nem bocsátják el őket.

A kötelezettségvállalás, ami nemcsak a vendéglátóhelyekre vonatkozik, havi 2500 font (960 ezer forint) munkabérig terjed; ez valamivel több, mint a brit átlagbér.

Franciaország - 84 százalék és minimálbér

Franciaországban részleges munkanélküli segélyt igényelhetnek a bajba jutott munkavállalók, ami a fizetésük bruttó 84 százalékát jelenti. A segély összegét teljes egészében az állam fizeti a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatóknak kell állniuk. Franciaországban a havi minimálbér, 35 órás munkahét mellett jelenleg bruttó 1539 euró (560 ezer forint).

Április másodikáig mintegy 400,000 vállalat, összesen négymillió dolgozó részére kérelmezte ezt a segélyt. Ez azt jelenti, hogy ennyi vállalkozás csökkentette a termelését illetve a tevékenységét, s emiatt kénytelen volt a munkavállalóit teljes vagy részleges kényszerszabadságra küldeni.

Horvátország - havi 190 ezer forint

Egy javaslat szerint, melyről jövő héten dönt a horvát parlament, áprilisban és májusban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kapnak az államtól a mikro-, kis- és közepvállalkozások dolgozói, akik a válság miatt nem tudnak dolgozni.

Lengyelország - 40-60 százalék

Az előírt kritériumokat teljesítő munkáltatóknak a kifizetendő munkabérek akár 40 százalékát fedezi az állam, az átlagfizetés mértékéig. A munkáltatók pedig akár 60 százalékkal csökkenthetik a személyi költségeiket, amennyiben nem bocsátanak el dolgozókat.

Magyarország

Idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak, ezt jelentette be pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Bértámogatásról egyelőre semmilyen intézkedést nem hozott a magyar kormány, sokan arra számítanak, hogy a jövő hétre ígért újabb gazdasági mentőcsomagban szerepelni fog.

Jelenleg azoknak, akik elvesztik a munkájukat, illetve azoknak a munkáltatóknak, akik kénytelenek a bevétel kiesés miatt elbocsátani az alkalmazottaikat nem jár semmilyen bértámogatás.

Az ellenzéki országgyűlési képviselők a parlamentben az utóbbi hetekben többször kérték a kormánytól, hogy a külföldi példákat követve vezessen be hasonló intézkedést.

Németország - 60-67 százalék

Németországban is a Kurzarbeit az egyik fő intézkedés, mellyel a munkahelyeket próbálják védeni. Az állam fizeti a csökkentett munkaidőben dolgozók válság előtti bérének 60 százalékát, illetve 67 százalékát, ha gyermeket nevelnek.

Emellett egy másik formulát is alkalmaznak: ezt a támogatást akkor lehet igényelni, ha határozott időre felfüggesztik a munkavállalók alkalmazását. Ez olyan szektorokban lehet hatékony, ahol teljes a leállás, és a vállalatok bevétele nulla közeli szintre esik vissza. Ilyenkor az ideiglenesen elbocsátott munkavállaló munkabérének a 60 százalékát finanszírozza a szövetségi munkaerő hivatal.

Olaszország - 80 százalék

Olaszországban egy alapot hoztak létre, melyből az állam fedezni tudja a le nem dolgozott órákért járó bér 80 százalékát azoknak, akik a koronavírus-járvány miatt nem tudják végezni a munkájukat.

Azok, akiknek a fizetése havi 2159.48 euró, maximum havi 998,18 eurót kaphatnak.

Akiknek ennél magasabb a bére, azoknak maximum havi 1199.72 euró jár az alapból.

Az ismertetett munkaügyi intézkedések között szerepel, hogy a vírushelyzet miatt munka nélkül maradt egyéni vállalkozók, idénymunkások márciusra egyszeri nettó 600 eurót kapnak. Támogatásban részesülnek továbbá az egyszemélyes kisvállalkozások is.

Az oktatási szünet miatt baby sittert alkalmazó családok havi 500 eurós támogatást kapnak, az egészségügyben dolgozók havi 1000 eurósat. Ha a szülők maradtak otthon a gyerekekkel, 15 napos fizetett szabadsággal számolhatnak, ami alatt megkapják a bérük ötven százalékát.

Románia - 75 százalék

Az állam a rendkívüli állapot idejére átvállalja a munkáltatóktól a munkaszerződés felbontása nélkül ideiglenesen kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bérének 75 százalékát. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát.

Szerbia - minimálbér

A mikro-, kis- és közepes vállalatok dolgozói, akik a válság miatt nem tudnak dolgozni, a szükségállapot ideje alatt, a minimálbérnek megfelelő havi fizetést kapnak.

A mentőcsomag részeként pedig minden nagykorú szerb állampolgárt 100 euróval (majdnem 36 ezer forint) támogatnak.

Április elsejétől 10 százalékkal megemelik az egészségügyi dolgozók bérét, a nyugdíjasoknak pedig egyszeri négyezer dináros (12 240 forint) segélyt adnak.

Szlovákia - 80 százalék

Azok a dolgozók, akiknek bezárt a munkahelye 80 százalékos állami bérpótlékot kapnak. A vállalkozók a bevételkiesésük aránya alapján kapnak állami támogatást. Például azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek áprilisban 20 százalékos kiesésük lesz, az állam 180 euróval segíti az alkalmazottak fizetését. 80 százalékos kiesésnél ez a támogatás már alkalmazottanként 540 euró.

Azok, akik karanténba kényszerültek, illetve gyermekeikre vigyázó szülők, a bruttó fizetésük 55 százalékát kapják az államtól.

Szlovénia - 70 százalék a kisvállalkozóknak

A szlovén kormány példa nélküli intézkedést hozott: a koronavírus-válság idejére 30 százalékkal csökkenti az állami tisztségviselők fizetését, köztük a parlamenti képviselőkét és a miniszterekét.

A járvány ideje alatt az egészségügyi dolgozók, a polgári védelmi szervezetek és más kulcsfontosságú szolgálatok pedig 10 és 200 százalék közötti illetménykiegészítést kapnak.

Azok pedig, akik kisvállalkozóként dolgoznak (egy vagy két alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások), a minimálbér 70 százalékának megfelelő havi jövedelmet kapnak az államtól, amely után nem kell járulékot fizetniük. (Euronews)