A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke, Flesch Tamás úgy látja, nem valószínű, hogy pünkösd előtt kinyithatnak az éttermek és a szállodák. Szerinte nemcsak itthon, Európa többi országában is hasonló a helyzet, hiszen az átoltottság és a járvánnyal kapcsolatos adatok nem indokolják a korábbi nyitást – adta hírül a 24.hu. 

A fentiekről több hazai éttermes és szállodás is kézhez vehette Flesch Tamás tájékoztatását, amely e-mail formájában landolt a szövetség tagjainak postaládájában. Az Index megkeresésére a belső levél kiszivárgásának hírére az elnök elmondta, AZ ÁLTALUK PROGNOSZTIZÁLT DÁTUM NEM TÉNY, A KÖRÜLMÉNYEKET MÉRLEGELVE, AZ OLTÁSOK ÜTEMÉT FIGYELVE MA ÍGY LÁTJÁK A HELYZETET.

"Természetesen az ellenkezőjének drukkolunk, de felelősségünknek érezzük, hogy a tagjainkat felkészítsük a helyzetre" – húzta alá a lényeget Flesch Tamás, aki a levelet a lap szerkesztőségébe is eljuttatta.

"Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kormányzati kommunikáció és az MTÜ tájékoztatása szerint a jelenleg érvényben lévő korlátozások valószínűleg pünkösdig fennmaradnak. Sajnos a járványhelyzet sem hazánkban, sem Európában nem javult, így a környező országok is folyamatosan hozzák meg a szigorító intézkedéseket. A szállodáknak, éttermeknek, a színházakhoz, mozikhoz, múzeumokhoz stb. hasonlóan további zárvatartásra kell felkészülniük.Tudjuk és jeleztük is a döntéshozóknak, hogy ez a mostani támogatások emelésével is nagyon nehéz lesz. A zárva tartó szállodák is költségekkel járnak, és a szakképzett munkaerő megtartása is rendkívül költséges. Finanszírozni több hónapnyi bevétel nélkül: lehetetlen. Az állami támogatásokkal is csak a károk enyhítése a cél, teljes segítséget ezek sem jelentenek. Mindent megteszünk azért, hogy mielőbb nyithassanak a hotelek, de sajnos ez egyértelműen az átoltottság és a napi új esetszám függvénye lesz. Addig pedig tovább tárgyalunk a minél jelentősebb állami segítség érdekében."

Mindez nagyon rosszul érinti a vendéglátósokat, és ennek külföldön már hangot is adtak a szakmában dolgozók, sőt, pár országban a szavakat tettekre váltották. 

Nemzetközi kitekintés

Mára például Lengyelország minden régiójában található olyan vállalkozás, amely a szankciók ellenére nyitva tart, és térkép is segíti az eligazodást, hogy merre találhatók ezek az éttermek, kávézók, fitnesztermek és más szolgáltatások. A Bankier.pl arról is beszámol, hogy miután a lengyel kormány a korlátozások január 17-e utáni meghosszabbítása mellett döntött, sokan érezték úgy, betelt a pohár és nincs vesztenivalójuk, ha a tiltás ellenére kinyitnak. Az #OtwieraMY szlogennel tiltakozó lengyel vállalkozók különben is úgy gondolják, hogy a törvény az ő oldalukon áll. Még október 27-én, az opolei tartományi közigazgatási bíróság hozott egy ítéletet a kötelező bezárás megszegésének ügyében.

A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁG KORÁBBAN TÍZEZER ZŁOTYRA BÜNTETETT EGY FODRÁSZNŐT, AKI EMIATT FORDULT BÍRÓSÁGHOZ, NEM HIÁBA.

Az ítélet szerint ugyanis a  bezáratás nem volt összhangban az alkotmánnyal, a kormány a természeti katasztrófa állapot kihirdetése nélkül nem tilthatna be konkrét tevékenységi köröket. Bár Lengyelországban nincs általános ítélkezési gyakorlat, erre a bírósági döntésre mégis úgy tekintenek a most ellenállásba kezdett lengyel kisvállalkozók, mint amely jogi alapot szolgáltathat számukra a koronavírus miatti korlátozások elutasításához.

Egy toruńi indiai étterem közvetlenül a Facebookon üzent döntéséről: "Kedves Vendégeink! Sok gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy éttermünket az egészségügyi rend betartásával 2021. január 16-tól megnyitjuk. A világjárvány kezdete óta nem kaptunk támogatást országunktól, és ez nagyon rossz anyagi helyzetbe hoz minket. A nyitás számunkra most lenni vagy nem lenni kérdés."

Miután a tulajdonosok azt is jelezték, hogy több asztalfoglalás is beérkezett, az étteremnél már este megjelent a rendőrség és a közegészségügyi hatóság is.

Łódźban hasonló esethez szintén kivonultak a hatóságok, a két tulajdonost a pandémiás intézkedések megszegéséért állítják bíróság elé, a vendégeket pedig a helyszínen megbüntették.

Agata Wojtowicz, a Tátrai Kereskedelmi Kamara elnöke szerint az anyagilag teljesen ellehetetlenült vállalkozók kénytelenek kinyitni, és ez a lavinaszerűen fog terjedni. Sokan nem kaptak semmilyen segítséget, a társadalom kétségbeesése növekszik, mert nincs kiút ebből a helyzetből, mondja Wojtowicz. Nincs egyértelmű kormányzati nyilatkozat a korlátozások időtartamáról, és a vállalkozók már nem hisznek a kormány bejelentéseiben, eddig abban reménykedtek, hogy január 17-e után végre feloldják a lezárásokat.

"Ha más európai országok példáját követjük, kövessük a vállalkozóknak nyújtott támogatások példáját is. Ha az embereknek lenne miből túlélniük, akkor ilyen ötletek, mint a nyitási mozgalom, nem merülnének fel" – mondta a kamarai elnök.

A "Made in Zakopane" helyi turisztikai szervezet vezetője is megerősítette, hogy sok vállalkozó már megnyitotta vállalkozását, és még többen tervezik azok megnyitását. "Ez nem a kormánnyal szembeni ellenállás, hanem egyszerűen a vállalkozóknak nincs más választásuk. Az állami támogatás abszolút nem elegendő, mert például, ha valaki hitelből indította a vállalkozását, akkor pénzügyi kötelezettségei vannak, ezért a vállalkozásoknak cselekedniük kell" – tette hozzá.

A lengyel kormány is reagált a helyzetre, Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes egy múlt hétvégi sajtótájékoztatón az újságírók kérdésére, hogy megbüntetik-e azokat a vállalkozókat, akik a korlátozások ellenére nyitottak ki, azt válaszolta: "Úgy gondolom, hogy a szabályokat megszegő vállalkozások legsúlyosabb büntetése a pénzügyi támogatások megvonása lesz." Olga Semeniuk fejlesztési, munkaügyi és technológiai miniszterhelyettes is megerősítette, hogy "azokat a vállalkozókat, akik a korlátozások ellenére úgy döntenek, hogy megnyitják a vállalkozásukat, kizárják a támogatásokból, a pénzügyi támogatási eszközökből". 

Németországban és Svájc német nyelvű régiójában a közösségi platformokon már másfél hete szerveződik a "Kinyitunk", németül #Wirmachenauf mozgalom, KÖZEL HATVANEZREN CSATLAKOZTAK AZ AKCIÓ INTERNETES CSOPORTJÁHOZ.

Bár a tiltakozásnak már január 11-én kellett volna kezdődnie, ezt a határidőt Mecit Uzbay szervező, egy krefeldi kozmetikai stúdió tulajdonosa végül január 18-ára módosította. A csoportban múlt csütörtökön elérhetővé tették azoknak az üzleteknek a listáját is, amelyek részt akarnak venni az akcióban. Akkor 27 üzlet jelezte, hogy kinyit, többségük Bajorországban és Baden-Württembergben, Berlinben pedig egy szendvicsbár csatlakozott – derül ki a Berliner Zeitung tudósításából. Németországban a kiskereskedőket és vendéglőket továbbra is magas pénzbírsággal sújtják, ha üzleteik a tiltás ellenére nyitva tartanak. Marian Lamprecht, egy berlini közigazgatási szakjogász szerint a kiskereskedelemben akár 5000 euró, a vendéglátásban pedig akár 10 000 euró bírság is kiszabható.

A német kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozókat képviselő egyesületek országszerte elhatárolódtak a "Kinyitunk" bojkottól, ennek oka, hogy az ellenállást szervező csoport számos tagja szélsőséges politikai nézeteket képvisel és a kormány elleni harcról beszél. A Twitteren például a #Wirmachenauf hashtaghez kapcsolódó tartalmakban összeesküvés-elméletek és koronavírus-tagadó bejegyzések is találhatók szép számmal.

Németországban egyébként nem a #Wirmachenauf az egyetlen akció, amit kisvállalkozók szerveznek. Azok, akik nem értenek egyet a szélsőséges politikai nézetekkel, és nem akarnak sem illegálisan kinyitni, sem a járványügyi előírásokat megszegni, de az eddiginél sokkal nagyobb támogatást és a nyitvatartási szabályok enyhítését követelik, "Wir machen aufwerksam", magyarul "Felhívjuk a figyelmet" néven szerveződnek.

A múlt héten Olaszországban is több tízezer étterem és kávézó tulajdonosa jelezte, hogy csatlakozik az olaszul #IoApro elnevezésű mozgalomhoz. (Index)